A lelkész hittanosaival, a nagypapa pedig az unokáival együtt főzött Nagyvelegen

A hagyományos falunapi főzőversenyre első ízben nevezett be hittanosok csapatával Bence Győző, a helyi evangélikus lelkész.

– Hat éve szolgálok a faluban, még el sem végeztem a teológiát, amikor idehelyeztek. A csapatunkban hét fiú és egy leány van, csirkebecsinált-levest készítünk. Azért ezt, mert feltételeztük, hogy a többség paprikás étellel nevez. Másrészt pedig azért, mert nekünk ugyan nincs túl nagy tapasztalatunk a bográcsozásban, a csirke azonban könnyen megfő. Legközelebb azonban már valami komolyabbal fogunk indulni – mondta el a fiatal nagyvelegi lelkipásztor.

Krausz József móri származású, de hat éve Kincsesbányán lakik. Tavaly csülökpörkölttel indult a főzőversenyen, most cigánylecsó rotyogott a bográcsában. A férfi megosztotta velünk a receptet is. Eszerint először hagymát kell pirítani. Arra jön a csirkehús. Amikor az kifehéredik, rávetjük a paradicsomot meg a zöldpaprikát. A végén pedig az ételt még gyalult káposztával is gazdagítjuk. Sóval, fűszerpaprikával, borssal, őrölt köménnyel fűszerezzük. Eredetileg a punyának nevezett kenyérfélével fogyasztották. A cigánylecsó olyan jól sikerült, hogy a főzőversenyt – tavaly után immár másodszor is – Krausz József nyerte meg.

A férfi egyébként otthon is szívesen főz, süt. Igen, jól olvasták! Sütni is szeret. Hobbija a fafaragás és a zenélés – tudtuk meg tőle. A főzőversenyen is maga által faragott tálcán szolgálta fel a lecsót a zsűrinek. Személyében egyúttal a móri római katolikus egyházközség zenekarának trombitását is tisztelhetjük – derült ki a beszélgetés során. Szarka Sándor rutinos szakács. A versenyre két unokája Sípos Balázs és a bátyja, Árpád, valamint egy barátjuk, Szabó Csaba nevezett. Bográcsukban sertéspörkölt illatozott, de mentoruk, a nagypapa – versenyen kívül – pecsenyét is sütött tárcsán. – Móron lakom, a feleségem viszont velegi, és 33 évig én is itt dolgoztam. Én voltam az itteni sportegyesület elnöke.

A focicsapat a megye kettőben fejezte be. Azért mondtam le, mert egy kis vidéki egyesület számára teljesíthetetlen anyagi feltételeket támasztott a szövetség. A lemondásom után megszűnt működni az egyesület is. A szívem ma is vérzik a focipályáért – mesélte. A fiúk pörköltjét nem kóstoltam, a pecsenyét igen. Fenséges volt!