205 éve született Ybl Miklós, aki friss és modern arculatot adott az országnak

Ybl 1814-ben született Székesfehérváron, német származású szülőktől. (Kis kitekintésként Napóleont ekkor még a franciák császárnak szólították, a brit-amerikai háború során a britek felgyújtják a Capitoliumot és a Fehér Házat, valamint ebben az évben született Gábor Áron és ebben az évben hunyt el De Sade márki). Ybl Miklóst szülei a Ciszterci Szent István Gimnáziumba íratták, ezután építészeti és művészeti tanulmányokat folytatott.

Első nagyobb munkáját 1845-ben kapta Károlyi Istvántól, aki arra kérte fel Ybl-t, építse át fóti kastélyát és tervezze meg a templomot. A kész munkával megelégedve Károlyi uradalmi építészévé fogadta fel Ybl-t. Ybl Fóton lelte meg a szerelmet, feleségül veszi 1851-ben a grazi származású Lafite Ida nevelőnőt. 1864-ben fia születik, aki a Félix nevet kapja.

Széchenyi István cenki birtokára kívánt építtetni Ybl-el egy templomot, ám a tervek elkészültét már nem érhette meg a gróf.

Céhtaggá válása után Ybl felhagyott a romantikus stílussal, és a neoreneszánsz felé veszi az irányt, s ekkor készül el a budapesti Képviselőház, a mai olasz kultúrintézet. Ezzel a munkájával kiérdemelte a Ferenc József-rend lovagkeresztjét.

1870-ben kezdett hozzá a Fővámház megépítéséhez, mely épületet sok kortársa bírálta, ám többen korszakalkotónak titulálták.

1873-ban írt ki a belügyminiszter egy pályázatot egy operaház terveinek elkészítésére. Erre hat építészt kértek fel, Ybl mellett két olasz mestert és Steindl Imrét is. Ybl nyerte el az építés jogát, s mellé 20 ezer forintot is kapott. (Tegyük hozzá, hogy az egész Operaház megépítése „csupán” 2,3 millió forintba került ekkor!)

Az építkezések 1875-ben kezdődtek, sokszor komoly anyagi nehézségekbe ütköztek. Végül Tisza Kálmán 1884-re tűzte ki az átadást, és ezt az éves hitel megháromszorozásával tették lehetővé. Az akkor még Magyar Királyi Operaház néven átadott épület hivatalos megnyitóját a Bánk bán bemutatójával tették még emlékezetesebbé.

Az Operaház terveiben Ybl a bécsi, a francia és a drezdai operaház kialakításáról is példát vett, több elemet átemelve, azonban sok részletben teljesen egyedit hozott, így nem véletlen, hogy élete fő művének ezt az épületet tartják. Az Operaház építésével párhuzamosan dolgozott a Várkert Bazáron, melyhez olasz, német és francia függőkertek terveit vette alapul.

1882-ben a Lipót-rend lovagkeresztjét is megkapta, folyamatosan dolgozott. A Szent István Bazilika építését folytatta Hild József tervei alapján, majd maradék erejét a budai Vár felújításának szentelte. Ezt a művét már nem tudta befejezni, 1891. január 22-én elhunyt.

Rengeteg nagy épületet tervezett és épített fel, melyek nagy része Budapesten található, de Fóton és Parádon is több szálló és kastély is az ő kezei közül került ki. Fejér megyében több bérház, kastély és obeliszk épült tervei alapján, ilyen a fehérvárcsurgói Károlyi-kastély, a lovasberényi Cziráky-kastély, az Alcsútdobozi Arborétum pálmaháza, az ercsi Eötvös-obeliszk. Székesfehérváron a Vörösmarty tér 4-es számú háza épült Ybl tervei alapján.

1953-ban alapították meg az Ybl Miklós-díjat, mely a legrangosabb építészeti tervezési díj. Székesfehérváron lakótelep, középiskola és több szobor is őrzi nevét.