Délelőtt Kormos Katával – Miért fontos a bábozás?

Kormos Kata az otthoni takarítás közepette igencsak koszos lett, hajára, ruhájára korommanók kerültek. Egy kisfiú, Csellengő csúfolni kezdi, nem akar játszani vele, mert olyan kis szutykos. Katának ez nagyon rosszul esik, elszomorodik, s úgy dönt, hogy világgá megy. Közben azonban elkezdi keresni igaz barátja, Dani… A kislány az erdőben barátokra lel, megment egy kismadarat és egy lepkét, a sünik befogadják a Sün­tanyán. Sőt, nem csupán szállást adnak neki, hanem még arra is ráveszik, hogy mosakodjon meg, így Kormos Kata végül korommentes, tiszta ruhás kislánnyá válik, aki boldogan fogadja a hálás lepke és madárka ajándékát, megbocsát Csellengőnek, hazatérve pedig rátalál az őt kereső Danira.

Ez a történet elevenedett meg a Brunszvik Teréz Óvoda Tulipános Tagóvodájában szerdán, a közelgő gyereknap alkalmából. Az előadás a Fejér Megyei Művelődési Központ és a Motívum Kulturális Egyesület szervezésében érkezhetett meg az oviba, ahol lelkes közönség fogadta. A hat csoport gyerkőcei végig nagy beleéléssel figyeltek, reagáltak minden egyes kérdésre, ezzel is irányítva a szereplőket. Papp Ágnes bábművész és társa mindent megtett azért, hogy maradandó élményt hagyjanak maguk után, s megnyissák a szíveket.

Az előadótól megtudtuk: Marék Veronika A csúnya lány című meséjét dolgozták föl. Papp Ágnes szerint nincs két egyforma előadás, s az a legcsodálatosabb pillanat, amikor egy hullámhosszra kerülnek a gyerekekkel. A bábműfajban nagy lehetőségek rejlenek, és egy-egy darab során bőségesen szabadulhatnak föl érzelmek. A művészek törekvése is az, hogy megérintsék a gyerekek lelkét, amire manapság talán még nagyobb szükség van, mint korábban. Nyugalmat, érzelmi biztonságot szeretnének sugározni az előadásokon keresztül is, az üzeneteket nem didaktikus módon közvetítve. Az óvodai bábjáték egyébként egészen speciális ág, hiszen a gyermek közelében zajlik, a varázslat ott születik meg előtte, s egy az egyben bele tudja magát élni a történetbe. Éppen ezért nem mindegy, mit adnak át.

Az óvoda vezetője, Zele­nák Adrienne és kollégái nagyon örültek a vendégelőadásnak. A bábozás – sok más óvodához hasonlóan – fontos része a pedagógiai munkának, s minden évben két-három alkalommal maguk is szerveznek előadást vendégművészekkel, vagy az óvónőknek köszönhetően. Utóbbiak is igen jól tudnak bánni a bábokkal, Mikulás és húsvét alkalmával rendszeresen szerepelnek.

Ugyan nem mindenki él a dramatizálás eszközeivel, de van, aki szinte minden nap előveszi a bábot, hiszen az azzal való játék segítheti a konfliktuskezelést, a feszültségoldást. A legkisebbeknél a beszoktatás időszaka alatt különösen nagy segítség lehet a báb.

Előfordul, hogy a gyermek sokkal inkább elfogadja azt, hogy egy kedves figura nyugtatja, simogatja meg, mint egy felnőtt. Egy-egy előadás során pedig még az aktívabb gyerekek is elvarázsolódhatnak, ami az interaktivitásnak is köszönhető.

A nagyobb gyerekek már maguk is bábozhatnak, s létrehozhatnak előadást.