Új közbeszerzést írtak ki az abai víztisztítóra

Új közbeszerzési pályázatot kellett kiírni az Abán létesítendő új víztisztítómű létrehozására – mondta el lapunk első kérdésére a miniszter, akitől arra kértünk választ, hogy meddig kell még a kisváros 4,5 ezer lakójának nélkülöznie az egészséges ivóvizet? Mint azt korábban megírtuk, a szolgáltató Fejérvíz Zrt. szerint Abán a vezetékes ivóvíz fogyasztása a határérték körüli arzén-, nitrát- és ammóniumtartalma miatt magas kockázattal jár. A probléma nem új keletű, éppen ezért már évekkel ezelőtt felmerült egy új víztisztítómű létesítése, amelyre 2016 nyarán a 100 százalékban állami tulajdonban lévő Nemzeti Fejlesztési Programiroda – legalábbis elvileg – elkülönített 166,5 millió forintot, vagyis a becsült költségek 90 százalékát. A projektnek tudomásunk szerint 2018 végére el kellett volna készülnie, de máig sem épült meg, a meglévő rendszer pedig az összeomlás határán van. Mikorra oldódhat meg a helyzet, mi okozza a késlekedést és ki a felelős ezért? – kérdeztük.

Gulyás Gergely a több mint hároméves késlekedést azzal magyarázta, hogy az eredeti, 300 millió forintos nagyságrendű közbeszerzési pályázatra a beérkezett ajánlatok lényegesen magasabb árat tartalmaztak, amit nem fogadhattak el. Ezért új közbeszerzési pályázatot írtak ki, amelyre az eredetileg megjelölt összeghez közelítő, illetve annál 30 százalékkal nem nagyobb mértékben eltérő ajánlatokat várnak. A kormány arra számít, hogy ez a kiírás egy-két hónapon belül eredményes lesz és mielőbb megkezdődhet a víztisztító építése Abán. A projekt elkészülésének határidejére Gulyás Gergely nem adott konkrét választ, azt hangsúlyozta, hogy a kormány szorgalmazza, hogy az abai lakosság minél gyorsabban egészséges vezetékes ivóvízhez jusson.

A következő kérdést a perkátai kutyatámadással kapcsolatban tettük fel a miniszternek: – Tervez-e a kormány jogszabály-módosítást annak érdekében, hogy a polgárok ne érezzék magukat teljesen kiszolgáltatottnak az ilyen esetekben?

Portálunkon szintén beszámoltunk a Perkátán történtekről, február 7-i számunkban írtuk meg, hogy egy éhes kutya bejutott egy családi házba, halálra rémisztett egy asszonyt, megtámadta és súlyosan megsebesítette a háziak kutyáját, és – kis híján – a házigazdát is megmarta. A helyszínre kihívott rendőrök szabálysértést nem állapítottak meg, hivatalból nem indítottak eljárást. A jegyző annyit tehetett, hogy elszállíttatta a kóbor ebet, mivel embernek végül is nem okozott sérülést, a háziak kutyáját pedig nem közterületen sebesítette meg.

Gulyás Gergely véleménye szerint azok, akiknek a családi házukban az idegen eb megsebesítette a házőrző kutyát, kártérítési igénnyel léphetnek fel a kutya gazdája, tartója iránt. A jogszabályok, illetve a szankciók szigorításával kapcsolatban kifejtette: amennyiben az ebtartók, illetve szervezeteik részéről szakmailag megalapozott javaslatok érkeznek a szigorítás irányába, a kormány kész ezekről tárgyalni. Arra az esetre, amikor kutyák személyi sérülést okoznak, a Btk. világos szabályokat és szankciókat fogalmaz meg. Ha szakmailag szükséges az is, hogy a „kutya kutyával összecsapás” tényállását szabályozzák, a kormány ebben is partner.

Végül az iránt érdeklődtünk, hogy a kormánynak van-e terve, vannak-e forrásai arra az esetre, ha a viharos időjárás nemcsak február hónapra, hanem az év további időszakára is jellemző lesz. Számíthatnak-e a gazdák a kormány segítségére, az esetleges károk enyhítésére, megtérítésére?

A minisztertől pozitív választ kaptunk, a kormány ezért hozta létre a Kárenyhítési Alapot, a múlt évben ebből 5,7 milliárd forintot fizettek ki ilyen célra, az alap 25 milliárd forintos kerete idén is rendelkezésre áll.