Sümegh József: öngyilkos lett, vagy megölték?

A két előadó, Ettig Antal nyugállományú ezredes és Fejes Erik őrnagy katonai ügyészek az egykori eljárás ügyiratait tanulmányozva arra a következtetésre jutottak, Sümegh József öngyilkos lett, mint azt a Budapesti Katonai Ügyészség megállapította, amikor a vizsgálatot 1981. január 23-án lezárta.

Ellentmond ennek, hogy a rendőrség az ügyben több időintervallumban nyomozott, a műkincsvédelmi alosztály minősítése szerint nyereségvágyból elkövetett emberölés alapos gyanúja miatt, ami összefüggött a Seuso-kinccsel.

Az említett ellentmondás ellenére fontosnak tartjuk tudósítani a meglepő vizsgálatról, amelynek eredménye számtalan kérdést vethet fel újra. Sümegh halálesete újraelemzésének és kutatásának az 1997-ben alakult Magyar Katonai Jogi és Hadijogi Társaság adott teret, amely a céllal jött létre, hogy szakterületén a kutatásokban részt vegyen, és tudományos igénnyel művelje azt. Fejes Erik, a társaság katonai jogi kutatásokért felelős elnökségi tagja, a napirendre tűzött téma előadója vállalta megkeresésünkre lapunk olvasóinak tájékoztatását:

– A Seuso-kincs és Sümegh József honvéd halálesetének ügyére külön-külön és együttesen is számos réteg rakódott. Sajnos ezek javarészt nélkülözik a ténybeli alapokat, táptalajt adva az összeesküvés-elméleteknek, fantazmagóriáknak. Tisztán látni azonban csak úgy lehet, ha az esetet kiszabadítjuk a hamis vagy félinformációk, valamint helytelen következtetések sokasága közül. Rendezvényünkön a haláleset katonai jogi vonatkozásait kívántuk tisztázni, szigorúan a tények alapján.

A szakjogásztól megtudtuk, az előadások során ismertették a Borbély-pincében 1980. december 17-én lefolytatott helyszíni szemle jegyzőkönyvét, a boncolást végző igazságügyi orvosszakértő megállapításait, valamint Sümegh József honvéd hozzátartozóinak és egyik ismerősének vallomásait.

Fejes Erik pár szemelvényt is idézett az általa döntőnek tartott bizonyítékokból, ezek most kerülnek először nyilvános közlésre. Dallos György orvos alezredes, katonai igazságügyi szakértő ­akkori véleménye: „Sümegh ­József halálának közvetlen oka akasztásos fulladás volt. Ezt bizonyítja a nyakon lévő atípusos akasztási barázda, amelyről megállapítható, hogy a felfüggesztési pont a bal oldalon az állkapocs szögleténél volt. Igazolják továbbá a mellhártya alatt talált pontszerű vérzések és egyéb halálok hiánya. […] Nevezett halálát kizárólag az önakasztás okozta. A holttesten egyéb elváltozásokat, dulakodásra, védekezésre utaló jeleket nem találtunk, ez önkezű elkövetésre utal. A holttest állapota alapján az időjárási viszonyokat figyelembe véve megállapítható, hogy a halál a […] megtalálást ­megelőzően kb. 3 nappal következhetett be. Esetleges alkoholtartalom meghatározása céljából vérmintát vettünk és szövettani vizsgálatra az akasztási barázdából metszettünk ki.” Az elvégzett vizsgálatok eredménye a következő volt: „…a vérmintából alkohol nem volt kimutatható”, valamint „…az elváltozás élőben keletkezett akasztási barázdának [felel meg].” Ez azt jelenti, a testet nem a halál beálltát követően akasztották fel.

Az utóbbi következtetést valószínűleg azért tartotta lényegesnek kiemelni az előadó, hogy kizárja, nem egy utólagos, megrendezett akasztással van dolgunk, miután az elkövetők valamilyen módon végeztek áldozatukkal. A katonai igazságügyi szakértőt követően Fejes Erik az „ön­akasztott” katona édesapja, id. Sümegh József vallomását tartotta lényegesnek: „Azt nem tudom megmondani miért lehetett öngyilkos, csak feltételezem, hogy szerelmi bánatában. Itt szóba jöhet a battyáni presszóban a felszolgálónő […], valamint egy Manyi nevű 42 éves nő, aki a 4-es számú házgyárban raktáros és Százhalombattán lakik. […] December 5-én délután 2 óráig aludt és ott csak annyit mondott, hogy nagyon beteg, fáradt, feküdnie kellene. Csöndet, nyugalmat kért és azt mondta, hogy 18 kg-ot fogyott másfél hónap alatt. Olyan kijelentést is tett, hogy a haverjai tették tönkre. December 8-ig maradt itt és még 9-én a székesfehérvári állomáson […] látták, hogy felszállt a tapolcai vonatra. Kérdezték, hová megy, mire azt mondta, hogy az öccseinek vesz csokoládét és majd megy haza, mert nagyon fáradt és pihenni akar. […] Katonatársa is mondta […] Jóskánál valami idegileg nincs rendben. […] Csak a honvédségnél a második időszakban kezdett el többet inni.”

Az eljárás során meghallgatott több tanú is megerősítette, hogy Sümegh honvéd mentálisan rossz állapotban volt, italozott. A megkeresésünkre küldött válaszát így zárta Fejes Erik őrnagy:

– Ahogyan arról ezen bizonyítékok alapján a hallgatóság is megbizonyosodhatott, a Budapesti Katonai Ügyészség 1981. január 23. napján helyes döntést hozott, amikor a vizsgálatot lezárta. Sümegh József honvéd „öngyilkosságot követett el, pontosabban meg nem határozható okból. Nagy valószínűséggel cselekményét depressziós állapotban követte el, amelyért büntető, vagy fegyelmi felelősség senkit nem terhel.” A rendezvény keretében kimerítően ismertettük a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, amelyeknek az ügyben eljáró szakemberek maradéktalanul eleget tettek. Számadatok is elhangzottak az öngyilkosságot elkövető vagy megkísérlő katonákat illetően. Ebből kiderült, több öngyilkosság történt közvetlenül a leszerelést megelőzően, Sümegh József honvéd halálesete nem volt példa nélküli. Itt kell megjegyezni, a Seuso-kincs léte vonatkozásában a vizsgálat lezárultát követően több mint 9 év (!) elteltével keletkezett adat, és a nyomozás is csak ezt követően indult az időközben felmerült körülmények alapján.

Emberölés alapos gyanúja

A Seuso-kincset megtalált Sümegh József halála ügyében a rendszerváltást követően a Legfőbb Ügyészség újabb nyomozást rendelt el. A Nemzeti Nyomozó Iroda nyereségvágyból elkövetett ember­ölés alapos gyanúja ­miatt nyomozott ismeretlen tettes ellen, egészen 2018-ig, amikor tudomásunk szerint – ahogy arról több médium is beszámolt – felfüggesztették a nyomozást. Ez a bűncselekmény nem évül el, a nyomozás bármikor folytatható. FMH