Nagy bajban lehetnek a megyei közintézmények a fűtési szezonban?

Az iskolák, óvodák jellemzően nagyméretű közintézmények, ahol a jövőbeli gáz és áramfogyasztás nyilvánvalóan az átlagfogyasztás felett lesz, azaz a gázért a hétszeresét, az áramért a dupláját kell majd fizetniük, ám korántsem mindegy, mennyivel lépik túl az átlagfogyasztást. A fentebb említett technológiával épült például Székesfehérváron a Vörösmarty Általános Iskola, a ligetsori, vízivárosi, vagy éppen a Sziget utcai óvoda. Az általunk megkérdezett szakértő elmagyarázta, miért vannak nehéz helyzetben a könnyűszerkezetes technológiával a múltban gyorsan felhúzott létesítmények.

A technológia már az alkalmazott időben sem volt tökéletes

–   Azok a CLASP rendszerben épült épületek, melyek nem lettek korszerűsítve, nincsenek könnyű helyzetben. A technológia már az alkalmazott időben sem volt tökéletes. Sajnos előfordult, hogy a gyártósoron pontatlanul készültek az előregyártott panelek, amiből takarékosság miatt gyakran a hőszigetelő réteg vastagságát is csökkentették, ezáltal az épület hőhidas lett és így a hővesztesége tovább növekedett. Ezek az épületek többnyire irodai, vagy oktatási intézmények, ahol ülőmunka folyik. Az ülő munkavégzés során a megfelelő belső hőmérséklet és légállapot biztosítása nélkülözhetetlen, azonban a nem felújított, korszerűsített épületekben ezt csak nagy energiaráfordítással lehet elérni, és vélhetően azt is csak úgy, hogy nem minden ott tartózkodónak felel meg. A nem korszerűsített CLASP rendszerű intézményeknek eddig is nagyobb rezsiköltségei voltak, ezt azonban a kialakult energiaárak miatt vélhetően tovább fogják növelni – kezdte beszélgetésünket Podhorszki Zoltán gépészmérnök, létesítményenergetikai szakmérnök és energetikai tanúsító.

Az idő a legnagyobb ellenség 

– Tekintettel arra, hogy közeleg a tél, felmerül a kérdés, hogy mivel lehetne ezeket a közintézményeket fejleszteni, energiahatékonyabbá tenni – folytatta. – Korszerűsíteni és ezzel energiát megspórolni épületszerkezeteket és épületgépészetet érintő felújítással lehet.  A meglévő szerkezetek utólagos hőszigetelésével – falak, padlásfödémek, tetők és a nem korszerű nyílászárók cseréjével. Sajnos vannak olyan intézmények, ahol a gépészeti rendszer nem mondható korszerűnek és gazdaságosnak. Ezekben az épületekben (intézménytől függően) a hő és melegvíztermelő berendezés, a szabályozás, valamint a hőleadók esetleges cseréje már jelentős energiamegtakarítást eredményezhet.
A kialakult energiaárak következménye, hogy a gépészeti berendezések és épületszerkezeti termékek között megjelentek a hiánycikkek. A fatüzelésű kazánokra, hőszivattyúkra, napelemekre hatalmas kereslet van, emiatt nagyon nehezen szerezhetők be és vélhetően piaci ár felett lehet csak hozzájutni ezekhez. Azonban ha valaki be is tudja szerezni azokat a gépészeti, vagy épületszerkezeti felújításhoz szükséges termékeket, a tél előtt valószínűleg kevés kivitelező tudja elvállalni a felújítási munkálatokat. Azt is fontos megjegyezni, hogy megnövekedett árak miatt bizonyos tervezett beruházások az eddigiekkel szemben jóval hamarabb megtudnak térülni – tette hozzá.

Mindenki ott spórol, ahol tud

Mint azt Podhorszki Zoltán megjegyezte, általánosságban elmondható, hogy nincs olyan személy, akiben ne merült volna fel a kérdés, hogy mivel tudna energiát spórolni, rezsit csökkenteni. Legyen ez közintézmény, családi ház, társasházi lakás. – Nehéz ma megtalálni a mindenkinek megfelelő korszerűsítési javaslatot. Nem is lesz ilyen. Anyagi helyzetek, piacon elérhető termékek, helyi adottságok mind-mind befolyásolják a lehetőségeket. Az épületek korszerűsítésével (nem csak a CLASP rendszerűek) általánosan elmondható, hogy 10-60%-os energiamegtakarítást is el lehet érni. Ez függ a beruházás nagyságától és típusától. Pontos felmérések, felhasználói igények és az adott ingatlanon elvégezhető korszerűsítési lehetőségek megvizsgálásával azonban optimalizálhatjuk otthonunkat, intézményeinket.