Eltűnhetnek a Vértes erdői, ha nem lépünk időben!

A Vértesi Natúrpark Tanácsa még 2021-ben döntött úgy, hogy a Vértes élőhelyeinek további biztonságos működése, környezetünk és létfeltételeink biztosítása érdekében szükség van egy klímavédelmi mintaprogram megalkotására. A tanácsnak tizenhárom, a Vértesben fekvő település a tagja, így Csákberény, Csókakő, Zámoly, Csákvár, Bodmér, Pátka, Szár, Várgesztes, Vértesboglár, Gánt, Tatabánya, Pusztavám és Oroszlány. Az Agrárminisztérium támogatásával, szakértők bevonásával és a térséget átfogó adatok felhasználásával mára elkészült a Vértesi Natúrpark Klímastratégiájának munkaanyaga. Ennek ismertetésére, illetve a további teendők megvitatására ültek össze a települések polgármesterei, valamint a Vérteserdő Zrt., a Pro Vértes Alapítvány és az anyagot összeállító Juglans Alba Mérnöki Iroda szakemberei Csákváron a Geszner-házban. Arról, hogy a klímaváltozásnak a Vértesben milyen kézzelfogható jelei vannak, korábban itt írtunk.

A klímastratégia munkaanyagát a következő hónapokban bocsátják társadalmi vitára az érintett településeken, amelyek egy része már maga is tett önálló lépéseket, így pl. Vértesboglárnak van saját klímastratégiája, Bodméron pedig megépült a záportározó. A közös, Vértesi klímastratégia végleges formája várhatóan jövő tavasszal készül el. Viszló Levente, a Vértesi Natúrpark igazgatója, a Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány vezetője bízik benne, hogy a tanács tagjai saját településükön beépítik a helyi rendeletükbe a klímastratégia egyes elemeit, illetve lesznek olyan ötletek, amelyeket – pl. tisztított szennyvíz újrahasznosítása – több település is megvalósít majd. 

- A klímastratégia lényege, hogy próbáljunk valamit a saját szintünkön tenni az egyre gyakoribb villámárvizek, aszályos időszakok, erdőtüzek és más, a klímaváltozásból következő jelenségek megelőzésére. Ebben ugyanolyan fontos szerepe van az egyénnek, mint a közösségeknek, az önkormányzatoknak vagy a térségnek. Lehet, hogy lesznek ötletek, amik nem válnak be, de legalább próbáljuk megtenni azt, amit megtehetünk, hogy később utódainknak elszámolhassunk: igyekeztük megvédeni a környezetet! – hangsúlyozta Viszló, aki nem először emelte ki azt, hogy a Vértes olyan speciális tájegysége Magyarországnak, ami sokkal jobban ki van téve a klímaváltozás hatásainak, mert az éves 600 mm körüli csapadékmennyisége miatt a klímazonális határa a zárt erdőtársulások kialakulásának és megmaradásának. A tét tehát többek között a Vértesi erdők megmaradása!