Novák Katalin volt a díszvendég a pákozdi Katonai Emlékparkban: ünnepség a 175 évvel ezelőtti győztes csata emlékére (galéria)

A Magyar Honvédség által kiírt 175 kilométeres gyalogtúra résztvevőinek érkezésével és köszöntésével vette kezdetét pénteken az az ünnepség, melyet a győztes pákozdi csata, s ezzel egyidőben a Magyar Honvédség születésének 175. évfordulója alkalmából szerveztek a Katonai Emlékpark Pákozd – Nemzeti Emlékhelyen (KEMPP). A gyalogtúra résztvevői – hangzott el köszöntésük során – a sport eszközével tisztelegnek a 175 éves honvédség előtt: felhívják a figyelmet a katonai pálya lehetőségeire, az egészséges életmódra, a honvédelmi nevelés fontosságára.

A Székesfehérvári Helyőrségi Zenekar, valamint a Székesfehérvári Kodály Zoltán Általános Iskola gyermekkarának előadása után Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter beszédében elmondta:

- Minden itt Pákozdon kezdődött 175 éve, egy, tudomásunk szerint ugyanilyen gyönyörű őszi napon. A magyar szabadság védelmében itt szállt szembe az abszolutizmus fegyveres elejét jelentő horvát bán vezette csapatokkal a magyar honvédség. Pákozd dombjai az ellenállás térképévé lettek. Az óvatoskodások, a tárgyalások, a visszavonulás után ez lett az a pont, ahol a nemzet meghúzta a határt: eddig és ne tovább! Jellasics serege legalább kétszeres túlerőben volt, mégis vissza tudta verni a támadást a magyar sereg. Ez egy igazán józan, bölcs, a lehetőségeket okosan felmérő, a saját erőkkel és gyengeségekkel jól számoló, de ugyanakkor bátran és merészen vívott győzelem volt, melyben megszületett a magyar honvédség. Az az erő, amely a magyar szabadságot védelmezte akkor és azóta.

Majd rámutatott: semmi nem szólt Pákozdon a magyar honvédség mellett, sem az erőviszonyok, sem a hozzáértés, sem a felszerelés, csak maguk a katonák, a honvédek és azok, akik vezették őket – mondta a miniszter, s kiemelte: a nemzet egyként emelte fel a fegyvert és állt a magyar szabadság védelmére. Mire volt ez elég? - tette fel a kérdést a honvédelmi miniszter:

- Felszabadították az ország területének legnagyobb részét és csupán a világ akkori két legnagyobb hadseregének összefogásából tudtak a harctéren győzelmet kicsikarni ellenünk. De ez a békéhez nem volt elég. Olyan példát és örökséget hagytak ránk, amit követnünk kell. 175 éve indult el a Magyar Honvédség az útján, a folyamat pedig ma is folytatódik – fogalmazott, s rámutatott: korszakváltás történik a haderőben. Olyan erők mozdultak meg, melyre évtizedek óta nem volt példa Európa és a világ történelmében – tette hozzá, utalva a szomszédos háború borzalmas képsoraira.

- Ebben a konfliktusban nem látszik a katonai megoldás, így fegyverszünetre van szükség, béketárgyalásokat kell folytatni. Nekünk, magyaroknak is az az érdekünk, hogy béke legyen. Meg kell őriznünk a békét, mert ha ismét blokkok lesznek, s mi annak ismét egyik végén fogunk a jobb sorsra várni, nem virágozhat úgy az ország, ahogy azt eltervezte. Erő kell a békéhez. Ezért csatlakoztunk a NATO-hoz, ezért költjük a GDP 2 százalékát védelemre, ezért újítjuk meg a honi hadiipart. Megfiatalítjuk a haderőt, koncentrálunk a kiképzésre, annak érdekében, hogy jól felszerelt, korszerű, hozzáértő, elkötelezetten hazafias haderőt állíthassunk ki. Ahogy pákozdi őseink, kiállunk most is nemzetünk védelméért, ám a tárgyalóasztalnál kell most küzdenünk. De itt megtartjuk pozícióinkat: hitünket, szabadságunkat, életmódunkat, kultúránkat, nemzeti összetartozásunkat. Ezekben a kérdésekben - mint 1848-ban -, nem engedünk. Legyen ez a nap újabb elköteleződés amellett, hogy a 175 éve elkezdett utat a Magyar Honvédség folytatja.

Az ünnepség keretében, a pákozdi Katonai Emlékpark obeliszkjénél koszorúzott s fejet hajtott az ünnepség díszvendége, Novák Katalin, a Magyar Köztársaság elnöke is.

Szintén e napon emlékeztek meg Gyuricza Béláról, a pákozdi Katonai Emlékpark megalapozójáról is. Lőrincz Gábor dandártábornok, a Magyar Honvédség szárazföldi parancsnokságának parancsnoka így szólt:

- Gyuricza Béla szolgálatával, elhivatottságával meghatározó értéket alkotott. Nem csak a Magyar Honvédség életében töltött be meghatározó szerepet, hanem a Honvédség és Társadalom Baráti Kör székesfehérvári szervezetének munkájában is. A kör elnökeként kezdeményezője volt a honvédelem kérdéseit népszerűsítő rendezvényeknek, s nevéhez fűződik a pákozdi katonai emlékhely alapításának gondolata, valamint a kiállító- és előadóterem építésének megindítása is. Felismerte, hogy a hon védelme csak akkor lehet eredményes, ha az maga mögött tudja a teljes társadalom támogatását. Ezen felismerés mezsgyéjén haladva mindig aktív részese volt azon törekvéseknek, melyek ma már honvédelmünk össztársadalmi ügyének támogatásában öltenek testet.

A pákozdi Katonai Emlékparkban a 175. jubileum emlékére szombaton is folytatódnak a programok: a XIV. Honvédfesztivál keretében csatatéri sokadalomra várják a látogatókat. Huszár és katonai hagyományőrző bemutatókkal, a jelenkor katonáinak és high-tech eszközeinek bemutatóival, izgalmas programokkal várják a családokat, melyek közül kiemelkedik a 15 órai „Reményt adó győzelem” csatája. A csatabemutató során több, mint 200 fő gyalogos és lovas hagyományőrző mutatja be, miként is képzeljük el a 175 évvel ezelőtti pákozdi csatát.