Félelmetes kétéltű költözött a Sóstóba

2024.02.07. 17:30

Lánctalpakkal hajtja magát a sóstói szörny (videó)

A Sóstó Vadvédelmi Központ szakemberei, Csete Gábor vezetésével, különleges gumilánctalpas aratógéppel végzik a nád aratásának munkálatait. Ezt nekünk is látni kellett!

Hajdú Marianna

Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei Hírlap

A Sóstó, Székesfehérvár zöld szíve, egy valódi természetvédelmi kincs. Ez a gyönyörű természetvédelmi terület nem csak a pihenés és kikapcsolódás helyszíne, hanem fontos szerepet tölt be a helyi ökoszisztéma védelmében és fenntartásában is. A Sóstó nádvágásának éves eseménye kiváló példa arra, hogyan lehet ötvözni a hagyományos természetvédelmi módszereket a modern technológiával, hogy megőrizzük ezt a különleges élőhelyet.

Aratógép a vízen

A nádvágás folyamata minden év január végén vagy február elején kezdődik a kétéltű aratógéppel, amikor a téli időszak lehetővé teszi, hogy a gépek anélkül végezzék el a munkát, hogy károsítanák a tó érzékeny élővilágát. A Sóstó Vadvédelmi Központ szakemberei – köztük Csete Gábor környezetvédelmi szakember és Horváth Pál, a kétéltű, gumilánctalpakkal ellátott aratógép kezelője – minden évben nagy gonddal és szakértelemmel végzik el ezt a fontos feladatot. A speciális hínár- és nádvágó gép használata lehetővé teszi számukra, hogy hatékonyan és környezetkímélő módon tartsák karban a tó növényzetét.

Fotó: Fehér Gábor  / Fejér Megyei Hírlap

Az élőhelyek megmentői

A Sóstó nádvágása nem csupán a növényzet szabályozásáról szól; ennél sokkal többről van szó. A munkálatok célja az élőhelyek minőségének folyamatos magas szinten tartása, ami elengedhetetlen a területen költő és vonuló madárfajok számára. A megfelelően karbantartott nádasok és lagúnák ideális költőhelyet és táplálkozási területet biztosítanak a madarak számára. Ez a munka nemcsak a madarak életének megkönnyítésében játszik kulcsszerepet, hanem hozzájárul a biodiverzitás megőrzéséhez és a természetes élőhelyek fenntartásához is.

A levágott nád útja

A nádvágás során levágott nádat nem pazarolják el; a munkálatokat követően – szintén ezzel a kétéltű aratógéppel, és a víz sodrását segítségül hívva – összegyűjtik és komposztáló telepre szállítják, ahol szerves hulladékként újrahasznosítják. Ez a folyamat nemcsak a természetvédelmi célokat szolgálja, de hozzájárul a fenntarthatósághoz is, hiszen a nád újrahasznosításával a hulladék mennyisége is csökken és egyfajta körforgást biztosít.

A víz és a változó időjárás

Idén a Sóstó Vadvédelmi Központ munkatársai különösen örültek a magas vízállásnak, ami tovább javítja az élőhelyek minőségét és még vonzóbbá teszi a területet a visszatérő madárfajok számára. A kedvező időjárási körülményeknek köszönhetően a nádvágást gyorsan és hatékonyan, mindössze néhány nap alatt el lehet végezni, így a terület hamarosan ismét teljes szépségében fogadhatja a költöző madarakat és a természetjárókat.

Fotó: Fehér Gábor  / Fejér Megyei Hírlap

Székesfehérvár zöld vadonja

A Sóstón végzett természetvédelmi munka kiemelkedő példája annak, hogyan lehet harmonizálni az emberi tevékenységet a természet védelmével. A gondos tervezés, a modern technológia alkalmazása és a szakértők lelkiismeretes munkája teszi lehetővé, hogy ez a különleges hely megőrizze természeti értékeit és továbbra is otthont adjon a sokféle élőlénynek, hiszen évről évre majd 100 madárfaj költ ezen a területen. A Sóstó és annak nádvágása így egy olyan projekt, amely megteremti a  természet és az emberi tevékenység összhangját.

A cikkhez készült videó ITT érhető el!
 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában