Kis település nagy harca Fejér vármegyében

A kúria múltjának mélyére ásva, egy olyan időszakot találunk, amikor a Kéri Kiss család uralkodott itt, és Földesi Gábor, a jelenlegi polgármester nagyapja is a család summásaként tevékenykedett. A kúria és környezete, a hatalmas liget, az állatokkal teli istállók, és a gazdasági épületek egykoron a falu életének központját jelentették. Az 1850-es években épült főúri rezidencia mellett álló kápolna még ma is a község katolikus templomaként funkcionál.

A múlt század közepén, amikor a birtok a település gazdasági területté, a kúria pedig kulturális központtá alakult, az épületet átalakították: szobákat nyitottak egybe, hogy helyet adjanak a színháznak és mozinak. Földesi Gábor polgármester személyes emlékei is ehhez az időszakhoz kötődnek, hiszen gyerekként itt nézte meg élete első filmjeit.

– emlékszik vissza a polgármester. Emlékei között kiemelkedik az a különleges “motiváció” is, amit Horváth László atya, a fiatal pap vezetett be, amikor a faluba került szolgálni. A rendszerének lényege az volt, hogy a gyerekek, akik részt vettek a vasárnapi misén, délután moziba mehettek. 

Amikor a felújítás végképp halaszthatatlanná vált, a falu vezetése szembesült azzal a kihívással, hogy hogyan is kezdjenek hozzá egy ilyen monumentális feladathoz, különösen az anyagiak hiányában. A kúria állapota az évtizedek során jelentősen romlott, és a polgármester saját bevallása szerint, a közösség már korábban is 40-50 évvel volt elmaradva a környező településektől. Azonban ez a hátrány is hozzájárult ahhoz, hogy Csősz lakosai megtanultak összefogni és együtt dolgozni a közös célokért és mára már jelentősen lefaragtak ebből a hátrányból.

A 2018-ban megkezdett felújítási projekt során számos akadállyal kellett szembenézniük, mint például a tetőszerkezet cseréjénél kiderült, hogy a sárgerendák teljesen elkorhadtak, és a Covid-19 járvány is közbeszólt a felújításokba. A finanszírozási nehézségek ellenére a faluban élők nem adták fel, és a polgármester vezetésével saját kezdeményezésre és társadalmi munkában kezdtek el dolgozni az épület állagmegóvásán és a felújításon.

Minden, szakember bevonását nem igénylő munkát, mint például a földmunkák, saját erőből végeznek el. De hasonló módon terveznek eljárni a jövőben is. Mint a falu vezetője mondja, több olyan mozzanat is van, amihez nincs szükség külső segítségre, ilyen a  gipszkartonozás és a festés, de a parkoló térkövezésére sem terveznek szakembert hívni.

A csőszi kúria felújítási projektje így nemcsak az épület fizikai megújulásáról szól, hanem arról is, hogyan lehet a közösségi összefogás és az akaraterő segítségével megőrizni és újraéleszteni egy település kulturális és történelmi örökségét. A kúria és a közösségi emlékek újjáélesztése a falu számára nem csak múltidézés, hanem a jövő generációi számára való örökség megőrzésének ígérete is.

Csősz kis közössége valóban példát mutat a kulturális örökség megőrzésének fontosságában és abban, hogy mit lehet elérni szívós munkával és elszántsággal. A közel 200 éves kúria ma már több, mint csak egy épület: a közösség lelkének szimbólumává vált és kitartásuk, hogy  a nehézségek ellenére is megmentsenek egy számukra fontos épületet, példaértékű. Még sok van hátra, de látszik a fény az alagút végén!