"Amit megold az ember, azt megoldja, amit nem, azt el kell engedni"

- Ha az ember visszatekint az elmúlt évtizedekre, úgy látja, csak egy pillanat volt az egész. Nagyon rövid időnek tűnik ez a 90 év – mondta a köszöntést követően az ünnepelt, aki örömmel idézte fel élete szép pillanatait és mesélt az őt körülvevő családról, szomszédokról, barátokról.

Kréger Jánosné a Felső Királysoron, azaz a mai Móricz Zsigmond utcában született 1934. május 19-én, tősgyökeres fehérvári családba. Bátyjával és húgával nagy szeretetben nőttek fel. Miután férjhez ment, vették meg az 1960-as években azt a földterületet a mai író utcák környékén, amelyre aztán felépítették családi házukat. - Annak idején kukoricáson vágtunk át, hogy ideérjünk, de nem bántuk meg, hogy ezt a környéket választottuk, mert itt olyan kedves emberek kezdtek el építkezni, akik mindenben támogatták egymást. Nagyon szerettem mindig Fehérváron élni, soha nem voltam távol hosszabb ideig. Amikor az 1956-os zűrös időkben felvetettem a férjemnek, talán nekünk is el kellene mennünk, rám nézett és nevetve emlékeztetett, hogy nekem már Agárdon is honvágyam van – idézte fel Marika néni, aki 1951-ben gyors- és gépíróként került az Alba Regia Építőipari Vállalathoz, ahol később megszerezte a képesített könyvelő végzettséget, majd számvitelt tanult. Első és egyetlen munkahelyéről 38 év után ment nyugdíjba. Szeretettel fordult mindenki felé, így őt is szerették, tisztelték. 

Bár férjével családjuk nem lett, de húga gyermekeit sajátjukként szerették. A 90. születésnapra, amely idén is pünkösdre esett – éppen mint 1934-ben – kapott egy dobozt 90 év – 90 emlék címmel, amelyben a családtagok megírták az ünnepelttel kapcsolatos legszebb emlékeiket. A legtöbb helyen megemlítve azokat a mennyei süteményeket – első helyen a kakaós csiga és a zserbó áll –, amelyeket minden alkalommal elkészít a család legnagyobb örömére. Napjai is aktívan telnek, vezeti a háztartást, rejtvényt fejt, újságot olvas, tv-t néz és mindig süt valamit.

Természetesen megosztotta velünk az idáig vezető út tapasztalatát is: - Szeretek vidám lenni, nem gondolkodni azon, amin nem tudok változtatni. Amit megold az ember, azt megoldja, amit nem, azt el kell engedni. Mindent szerettem az életben, ami volt. Szerettem a társaságot, a barátokat, a családot, a munkatársaimat. Sokat kirándultunk az ARÉV turista szakosztályával, tagja vagyok az ARÉV Baráti Körnek. Most is azt tanítom a gyerekeknek, az unokáknak, hogy amit lehet, az élményeket az életben össze kell szedni, mert öregkorban abból lehet élni – mondta az ünnepelt.