Mi a közös Luciano Pavarottiban, Munkácsy Mihályban, van Goghban és Zsebők Lajosban?

Kibuggyant belőle a tehetség. Munkácsy Mihály asztalosinas volt, útszéli pléhkrisztusokat festett. Rippl-Rónai József patikussegédként dolgozott. Egy modenai pék fiácskája, a kis Luciano – a nagy Pavarotti – biztosítási ügynökként kereste a kenyerét fiatalemberként. Eperjes Károly színész focistaként indult. Vincent van Gogh festőművész teológiát végzett, Kóbor János énekes, Latinovits Zoltán színész építészmérnöki diplomával lépett művészi útra.

A hosszú, s nem is teljességében citált listát Csutiné Schleer Erzsébet építésznek köszönhetjük, ő nyitotta meg szerdán Zsebők Lajos szoborkiállítását. Az Áron Nagy Lajos Művészetbarát Kör szervezte tárlat február 28-ig tekinthető meg a Vörösmarty Társaság Kossuth utcai termében hétfőtől csütörtökig 14–16 óra között, és a rendezvények idején.

A kötelező adatok között majd’ elsikkadt a lényeg! Nos, Csutiné Schleer Erzsébet akkora tisztességben részesítette Zsebők Lajost, hogy a felsoroltakhoz hasonlította:

– A felvázolt életrajztöredék-sorozat és a te életutad is azt bizonyítják, hogy ha valakiben tehetség van, és az alkotókedve is megvan hozzá, az akármilyen korban előjöhet, utat tör magának – jelentette ki az építész.

Zsebők Lajos ugyanis volt mérnök, közműtervező, talajmechanikus, országgyűlési képviselő, épített vízmű-rendszereket. A mai napig, ha lapunk hasábjain a Fejérvíz ügyeiről írunk, az ő tanácsát feltétlen kikérjük.

– Az egyik születési hibám, hogy én mindig csinálni szeretnék valamit – tréfált az alkotó a megnyitón. – Én egy tevékeny ember vagyok, attól vagyok rosszul, ha nincs mit csinálni – folytatta a szép számmal megjelent látogatóközönséghez intézett szavait. – Gyerekkoromban kunyhót építettem, tutajt ácsoltam. Aztán a munka felé fordultam; nagyon szeretek dolgozni – folytatta.

– Valami azonban hiányzott, úgy tizenöt éve kezdtem szobrászkodni. Magamat tanítottam. Hogy mire jutottam, azt láthatják a kiállításon – áll a tárlat illetve a megnyitó meghívójában.

Szobrait jobbára a figuratív ábrázolásmód jellemzi, legtöbbjük festett, sőt a jelentésük olykor rajzokkal megerősített. A fa mint élő anyag természetessége, egy-egy rönk egyedisége, színe, repedése ugyanakkor markáns része, igazi alkotóeleme Zsebők Lajos faszobrainak.