Az ünnep előtti időszakban böjtöt tartottak

2020.12.26. 20:00

Szenteste már nem fogadtak vendégeket Felsővárosban

Advent időszakát, karácsonyt és újév napját is számos népszokás körülöleli. Felsőváros rendkívül nagy múltú városrész, melynek hagyományait javarészt az elmúlt századokban ott élő lakosság honosította meg.

Héjj Vivien

Bibliatanulás a bölcsőcske nevű játékon keresztül, 1938-ból

Fotó: Volly István

A 18. század elejétől német betelepítéseket rendeltek el a magyarság pótlására, így érkeztek Felsővárosba lakosok többek között Felső- és Alsó-Ausztriából, Stájer részről, Tirolból és a Szudéták vidékéről. A népszokásokat és a tradíciókat nagyban meghatározta a lakosság összetétele. A karácsony körül kialakult és fennmaradt hagyományokról Juhász Sándorné Vigh Julianna, a Felsővárosi Hagyományőrző Klub elnöke mesélt lapunknak.

Juhászné Vigh Julianna őrzi a felsővárosi hagyományokat
Fotó: Fehér Gábor / Fejér Megyei HÍrlap

– A felsővárosi családok az 1960-as évek előtt mindig megtartották az egyházi ünnepeket, részt vettek a szentmiséken, ünnepnapokon nem dolgoztak. Különösen nagy ünnep volt a karácsony és húsvét. A két nagy ünnep előtti időszakokban böjtöltek, nem tartottak vidám összejöveteleket, bálokat, lakodalmakat. Karácsony várásakor, adventben sokan elmentek a reggel 6 órakor kezdődő rorátékra – mesélt az akkori szokásokról a klub elnöke, akitől azt is megtudtuk, hogyan készülődtek az ünnepekre a városrész lakói.

A karácsonyi készülődés külsőségekben is megnyilvánult. Az egyházközség asszonyai kimosták, kivasalták a templom kézimunkázott terítőit és a ministráns ruhákat, feldíszítették a templomot, a férfiak pedig megépítették a templomi betlehemet. Emellett a családok természetesen otthonaikban is készültek a nagy ünnepre. Disznóvágásokat rendeztek, ezeken a közeli rokonok is segítettek, közös disznótoros vacsorákat tartottak. Az asszonyok takarítottak, szaloncukrot főztek és csomagoltak, diós és mákos kalácsot sütöttek, előkészítették a többfogásos ünnepi ebédet, a férfiak tüzelőfát vágtak, a karácsonyfát beékelték a tartó talpazatba, karácsonyfát díszítettek és ellátták a háznál lévő állatokat.

Bibliatanulás a bölcsőcske nevű játékon keresztül, 1938-ból
Fotó: Volly István

A felsővárosi házakban jellemzően több generáció élt együtt. A karácsonyfa díszítésekor a nagyszülők foglalkoztak az unokákkal, templomba vitték őket, meséltek nekik. Karácsony szentestéjén, az este 7 órai harangszót követően elcsendesedett minden. A családok a karácsonyfa köré gyűltek, meggyújtották a gyertyákat. Először együtt imádkoztak, majd elénekelték a karácsonyi énekeket. Az egyszerű ajándékozás után – játék és ruhanemű –, az éjféli szentmise előtt böjtöt tartottak, a Bibliát olvasták, kártyáztak, sakkoztak, vendéget nem fogadtak – nem is illett vendégségbe menni. Az éjféli szentmisére időjárástól függetlenül, sokszor nagy hóban, gyalogosan mentek a családok. A felsővárosi templom zsúfolásig megtelt a hívekkel, a szentmise előtt gyerekek adták elő a betlehemi történéseket, majd a szentmisén együtt imádkoztak, énekeltek.

– A városrészben a betlehemezés és a pásztorjátékok mellett a bölcsőcske volt még jellemző – erről már Botos József koreográfus, az Alba Regia Táncegyüttes alapítója mesélt, aki maga is felsővárosi gyökerekkel rendelkezik. – Ez tulajdonképpen a 15–16. században egész Nyugat-Európában ismert misztériumjáték sajátos változata. Különösen diákszínpadokon, a drámajátékok keretében tanították ezen keresztül a Bibliát. A háborús években nem lehetett játszani, inkább az 1970-es, 1980-as években kezdett visszajönni a köztudatba, az óvodákba, bölcsődékbe.

Botos József koreográfus a bölcsőcskéről is beszélt
Fotó: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap

A játék szereplői Szűz Mária, Szent József és a négy angyal. A gyermekek az est sötétjében mentek házról házra és előadták az énekekkel átszőtt játékot. A bölcsőzés a karácsonyt megelőző héten kezdődött és szentestéig tartott.

Ami az új év kezdetét illeti, a II. világháború utáni években még szokás volt, hogy a fiú gyerekek újévi köszöntővel keresték fel a rokonokat, ismerősöket. A köszöntő mondásáért pár forint zsebpénzt kaptak a rokonsági foktól és a vers előadásmódjától függően.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában