Rendkívül gazdag tárgyi emlékeket fednek le a Lepsény történetét bemutató kisfilmekben

A filmek anyaga, forrása a Lepsényi Helytörténeti és Néprajzi Múzeum kiállított anyaga, illetve a rendelkezésre álló fotográfiák. A filmekkel a készítők szeretnék népszerűsíteni a helyi múzeumot, valamint célul tűzték ki, hogy a nagyközség története a nagyobb nyilvánosság számára is elérhető legyen. 

Az első részben a település földrajza, történelme tekinthető meg a fontosabb csomópontokra fókuszálva, illetve a helyi múzeum épülete és kiállítása látható. Megismerhetjük az épület múltját, volt tulajdonosát, és rácsodálkozhatunk a tulipán motívumos veranda fakerítésére is. Az épületet gazdájáról Kálmán-féle háznak hívták. 

A második epizód az őskori emlékektől a római hódításig eleveníti fel a település históriáját. Bemutatják az őskori csontból készült korcsolyát, az urnás temetkezési szokásokat és tárgyi emlékeit, kerámiatöredékeket és a kelták hagyatékát. Érdemes egy pillantást vetni a hajdani fazekas kéz­lenyomatára, ugyanis a díszítést ujjainak benyomásával készítette. Sajnos Lepsény területén a bronzkorból nem került elő fémtárgy, fémeszköz, ezzel ellentétben viszont gazdag kerámiaanyaggal rendelkezik a gyűjtemény. 

A harmadik részben a római uralom kezdetétől a honfoglaló magyarság megjelenéséig követhetjük nyomon történelmünket a helyben fel­lelt tárgyak révén. A római­ak közel négyszáz éves uralma rengeteg tárgyi emlékkel színesíti Lepsény múltját. A filmben láthatunk kerámia­töredékeket, különféle pénz­érméket, illetve megszemlélhető a római kard, a gladius is. Külön megemlítik a terra sigillata edénytöredékeket, amelyek jómódú tulajdonosra utalnak. A rómaiak bukását követő népvándorlás korából alig pár tárggyal rendelkezik a múzeum. A filmben bemutatott csontváz lehet népvándorlás kori, de akár honfoglalás kori csontváz is. Annyi bizonyos, hogy az eltemetett személy mellé helyezett fegyverek, ékszerek, használati tárgyak hűen tükrözik a kor vallási felfogását. 

A negyedik epizód 1224-től 1703-ig eleveníti fel a nagyközségben hajdan történteket. Kézzelfogható közelségbe kerülnek az Árpád-kori pénz­érmék vagy a vas nyílhegyek. Látható Lázár deák térképe, melyen a készítője feltüntette Lepsin települést is. A térképre pillantva felfedezhetjük, hogy az fallal körülvett, megerődített templomos helyként ábrázolja a falut. 1580-ban megalakul a helyi református gyülekezet, melynek temploma a jelenleg is álló református templom közelében állt. Az 1526 utáni török uralmat a faluban fellelt török pipák jelenítik meg. Szó esik az 1688–1693 között Lepsényben szolgálatot teljesítő Kocsi Csergő Bálint prédikátorról is (a református tanár a magyarországi barokk gályarab-irodalom egyik jeles írója volt), aki bevezette az anyakönyvezést. Működését korabeli anyakönyvek hitelesítik, melyek első bejegyzése 1688-ból származik. 

A sorozat ötödik részében a Rákóczi-szabadságharc kitörésétől a Nádasdyak megjelenéséig követhetjük nyomon a helység történelmét, hagyományait a tárgyi és szellemi emlékek által. Szó esik Lepsény helyi mondájáról, az Asszonytava-balladáról, mely elbeszéli az 1710. augusztus 7-én kitört pestisjárványt, amely 434 áldozatot követelt. Megfékezése csak 1710. december 10-re sikerült. A monda szerint csak egy asszony nem tartotta be a közösség által megfogadott böjtöt, ráadásul egy ellenséges labanc hadnaggyal házasodott össze ez idő alatt. 

Annyi bizonyos, hogy december 10-re virradó reggelre megszűnt a pestis, de örökre eltűnt a böjtöt megtagadó Perzsovics Magdolna. Talán a falu szélén álló tóba fulladt, vagy fojtották bele. Ezt követően három év múlva megjelennek a falu birtokosai között a Nádasdyak. 

Az elkészült részek röviden, tömören mutatják be a települést, de ezek a pár perces összeállítások rendkívül gazdag tárgyi emlékeket fednek le. A tervek szerint a nagyközség történelmének bemutatását követően Sütő Krisztina és Borsos György elindít egy újabb sorozatot, amelyben a települési értéktár bizottság által elfogadott és a helyi értéktárba felvett épületeket, tárgyakat, szellemi értékeket, személyeket mutatják majd be. 

Akiket érdekel Lepsény históriája, eleink mindennapjai, a legnagyobb videómegosztó keresőjébe csak írják be: helytörténeti percek, lepsényi értéktár, és máris megtapasztalhatják a fentiekben leírtakat! 

HELYTÖRTÉNETI ÉS NÉPRAJZI MÚZEUM 

A helytörténeti és néprajzi múzeum Lepsény múltját mutatja be, az elődök mindennapi életét. Okulásul, hogy ne feledjük gyökereinket. Ápoljuk és éltessük hagyományainkat, és mutassuk meg a nemzedékek sorának. Az első teremben történelmünk tárgyi és írásos emlékei sorakoznak, a középső helyiség egykori paraszti szobát, konyhát és éléskamrát idéz, a harmadik terem a néprajzi gyűjteményt mutatja be. Lelke van a háznak, múltunk fényes emlékei mind-mind eleinkről mesélnek. S mi szeretjük a meséket.