Barangolás a botanika világában

A botanikai témájú alkotások, melyek a Patikamúzeum hátsó termében kaptak helyet, érdekes, új területre kalauzolják a botanika iránt érdeklődő látogatókat. A megnyitón Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum igazgatója köszöntőjében az alkotó által megfogalmazott gondolatokat tolmácsolta a jelenlévők felé.

– A művészet és a tudomány egyaránt a természet megfigyelésével kezdődik. A kutatónak objektivitásra kell törekednie, a művész pedig szubjektív módon ábrázolja a tárgyat. Ennek megfelelően a botanikus festészetnek is két fő irányzata van. Gabriellánál megláthatjuk a tökéletes valósághűségre törekvést, de egyidejűleg a művészi, realista formájú, ám egyfajta földöntúli fényben megfürdetett virágalkotásokat is. Gabriella elmondása szerint az élethű ábrázolásra törekszik, az igazságot keresi – magyarázta Pokrovenszki.

Az alkotó, Kopiás Gabriella muzsikusként virágkoncertjein több alkalommal is bemutatta, hogy a virágtematika mögött mélység és üzenet lakozik, a virágzás gyümölcshozás és méltó elmúlás is egyben. Egyes alkotásai a fűszerek világát idézik elő, mások szinte már „illatokat árasztanak”. Mindezek hangulatához tökéletesen illett a megnyitón az alkotó előadásában hallott francia sanzon, a Kozma József nevéhez köthető Hulló levelek.

Az énekszó után a tárlatot L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója nyitotta meg, aki beszédében személyes, botanikához köthető élményeit is felidézte.

– Amikor készültem a megnyitóra, az első, ami szembe jutott, azok az általános iskolai évek voltak, amikor még rendesen volt biológiaóra az iskolában. Olyan biológiatanáraink voltak, akik annyira fel tudtak bennünket lelkesíteni, hogy a kötelezőn túl is növényt gyűjtöttünk. Gyűjtöttük, préseltük, gondosan eltettük őket, és megpróbáltuk meghatározni őket, hogy egyáltalán megállapítsuk, milyen növényről van szó. Nekiálltunk tanulni. Ehhez volt egy remek könyv, a Kis növényhatározó, amit Simon Tibor és Csapody Vera jegyzett. Ez a könyv az én gyermekkoromban az általános iskolás tankönyvkészlet része volt. Én nem álltam meg itt, mert annyira beleszerettem a témába, hogy megvetettem a szüleimmel gyerekként az Erdő-mező növényeit. Én ezt a könyvet rongyosra forgattam. Ennek a két könyvnek az a sajátossága, hogy a meghatározandó növényeknek nem a fotográfiája volt látható, hanem a róluk készült rendkívül részletgazdag, magas mesterségbeli tudással megörökített grafikai ábrázolás – idézte fel a főigazgató, kapcsolódva a különleges tárlat tematikájához.

A Zenefűvészet kiállítás október 23-ig látogatható a Fekete Sas Patikamúzeum nyitvatartási idejében.