Túl az agyonreformált oktatáson

A csütörtöki Szabadegyetem előadása az első volt abban a sorozatban, amelyet Szabó Péter, a Kodolányi János Főiskola rektora a közeljövőben tervez, mivel úgy  érzi, hogy  az új oktatási törvény végrehajtása körül sok a félremagyarázás. És ennek értelmezése  nem csak a diákok és szüleik körében csúszott félre.  Szabó Péter ezért látja szükségét annak, hogy a gazdasági élet vezetőit is bevonja a változásokba, lévén a felsőoktatás - más országokhoz hasonlatosan  - termelőágazat is lehetne. A másik indíttatás, ami az előadás apropóját adta, hogy a legtöbb hallgató  nem érzi, mit ér  diplomája. Márpedig a történelemben csupán néhány évtizednyit kellett visszamennie a rektornak, hogy felelevenítse saját emlékeit:
- Maguk nem tudják elképzelni, mit jelent, ha az embert bezárják saját országába - mondta.  - Amikor ötévente mehetett az ember nyugatra, nem úgy, mint most, amikor biztosított az átjárhatóság az európai egyetemek között. Kevesen tudják, hogy a felsőoktatás régi szerkezetét szovjet minta alapján vettük át, amelynek célja az volt, hogy darabjaira szedje szét a tudást. Hogy ne tudjon igazi tudós réteg felnőni, ne legyen az egyetemekről kikerülő hallgatóknak önálló világlátása. A bolognai rendszer bevezetése után ez alapjaiban változott meg. No nem a diplomával szerzik meg most sem  a hallgatók az érvényesülésükhöz elegendő  tudást, ehhez legalább 30 év,  folyamatos önképzés kell - intette hallgatóságát.  A bolognai rendszer számos előnyét sorolta még fel Szabó Péter, majd áttért a hibákra, amik abból adódnak, hogy túl gyorsan vezette be a hazai felsőoktatás. Felülbírálata, újraértékelése napjainkban kezdődik el. Nagy baj azonban nem lehet felsőoktatásunkkal, hiszen például Norvégia megszüntette orvosképzését, és hazánkba küldi taníttatni hallgatóit. Az oktatás szétzüllesztését  20-30 éve követték el - mondta  Szabó Péter egy felmérésre hivatkozva -  minden hiba kijavításához márpedig  kétszer annyi idő kell, mint elkövetéséhez. Most  még csak az első húsz éven vagyunk túl!


Gyóni András előadásában mindenekelőtt a fehérvári pedagógusokat, intézményvezetőket, a közoktatás felelőseit vette pártfogásába  Hankiss Elemért idézve   "egy fordított, szétzilált, lompos társadalomban, ahol mindenki túlélésért küzd, félretéve a közerkölcsöket."   Ebben a fordított világban kell az oktatást a helyére tenni - mondta -, amikor azt szétmosta a folyton változó jogszabályáradat, a  pedagógusoknak pedig megalázó elvárások kötik gyakran gúzsba kezüket. Az új oktatási törvény egyik  erényeként említette, hogy az iskola újra állást foglalhat az értékek mellett, nem kell semlegesnek maradnia vallási, világnézeti kérdésekben sem.