Tudta, hogy a vargánya gyógyít?

A kérdés megválaszolására az Európa Klub Fődi Attilát kérte fel, aki régi és kedves visszatérő vendégnek számít náluk. Egyrészt, mert mindent tud a gombákról, emellett pedig kitűnő előadó. Ismeri, szereti a természetet, a gombák levadászása számára szenvedély is, ráadásul azon férfiemberek közé tartozik, akik nem csak hazaviszik a zsákmányt, hanem a konyhában is örömmel forgolódnak...

Fődi Attila bemutatta nekünk a lestyánszagú gyapjas tintagombát is. Persze, ezúttal sem győzte hangsúlyozni, hogy a gombát, amit leszedünk, mindig feltétlenül vizsgáltassuk meg szakemberrel

Az Európa Klub háziasszonya, Kindl Márta - virág helyett - a környékbeli bokor alatt termő érdekes formájú gombával fogadta Fődi Attilát, aki ennek kifejezetten megörült. Így ugyanis legalább nem csak képről tudta megmutatni a lestyánszagú gyapjas tintagombát.

A keleti kultúrákban hagyománya van annak, hogy a gombákat gyógyításra is használják. Nálunk is ismerté vált az arrafelé népszerű pecsétviaszgomba, a kínai hernyógomba, a kombucha, na meg a shiitake. (Ez utóbbit nyersen nem szabad enni, mert bőrirritációt okoz!) Fődi Attila az ezekhez kapcsolódó szakirodalmat is tanulmányozza, mert a kínai szövegek olvasása sem okoz számára gondot. Ám azt talán kevesen tudják - fejtette ki -, hogy a Kárpát-medence is gazdag gyógyhatású gombákban. Az itthon is fellelhetők közé tartoznak a különféle taplógombák, amik között védett (de termeszthető) is akad, mint például az ágastapló. A lepketaplóban lévő hatóanyagokat pedig kifejezetten a kemoterápiás szerek alkotóelemeiként használják. (Ám vigyázat: nem étkezési gomba, hiszen igen keserű...)

Fődi Attila mindenekelőtt arra igyekezett felhívnia a figyelmünket: az erdeinkben is fellelhető vagy itthon is termeszthető gombafajokat érdemes megismerni, és jóféle ételt főzni belőlük. Nem feltétlenül szükséges a gyógyhatású gombát porított szerként, táplálékkiegészítőként szedni - van olyan faj, amit a gombászó ember a hétköznapi étrendjébe is bátran beépíthet. Nem csodaszerek, de fogyasztásukkal úgy érezhetjük, már tettünk valamit az egészségünkért.

A közismert ízletes vargánya például nemcsak finom, de olyan anyagok vannak benne, amik gyulladáscsökkentők és gátolják a káros sejtburjánzást. A gyapjas tintagomba - ami kisebb az említett lestyánszagú fajtánál - pedig vércukorszint-csökkentő hatással bír, ezenkívül tumorgátló anyagok is vannak benne... (Vigyázat, csak addig fogyasztható, amíg lemezei fehérek!) Hallhattunk Fődi Attilától a kínai konyha fontos kellékeként emlegetett kocsonyaszerű, porcos júdásfüle gombáról is, aminek íze nem nagyon van, és tovább kell főzni, hogy kioldódjon belőle a hasznos vegyület. Véralvadásgátló hatása közismert, és azt tartják róla, hogy csökkenti a vér koleszterin- és trigliceridszintjét is. A védett, de termeszthető közönséges süngombáról is szó esett, mint az előadó egyik kedvencéről. Amellett, hogy nagyon finom, az idegrendszert is óvja, hiszen olyan anyagok vannak benne, amik megvédhetnek a demenciától, azaz az elbutulástól...

Fődi Attila ismertette, miként készíti ő a rántottát gyapjas tintagombával, hogyan főzi a tavaszi zöldséglevest süngombával. Amikor pedig már nagyokat nyeltünk, elmesélte, hogy a szarvasgomba - aminek szintén szakértője - annyira jellegzetes ízű, hogy csak néhány gramm kell belőle. Így aztán nem kell a családi ezüstöt a zaciba vágni vagy személyi kölcsönt felvenni, ha egy tányér tésztát akarunk ízesíteni ezzel a fenséges gombával.

Hát csoda, ha korgó gyomorral hagytuk el a klubot?