Hétvége

2017.05.19. 07:15

Mindig különleges a magasba emelkedni

Nádasdladány-Pápa - Szabó Vivien Székesfehérváron született, Nádasdladányban nőtt fel, most pedig Pápán dolgozik. Körülbelül 13 éves lehetett, amikor eldöntötte, hogy a légiközlekedésben szeretne dolgozni - az elhatározás pedig mára valósággá vált.

Szanyi-Nagy Judit

- Nem sokat tudtam a repülésről ennyi idősen, hiszen a családban senki nem dolgozott ilyen körökben. Talán épp emiatt vált különlegessé számomra ez az egész világ - meséli Szabó Vivien, aki aztán évek múltán is céltudatos volt a repüléssel kapcsolatban. - A pályaválasztás előtt olvasgattam a szakmákról, arról, hogy mihez milyen képesítés szükséges, milyen tanfolyamokat kell elvégezni, és mivel foglalkoznak pontosan az egyes munkakörökben dolgozók. Az érdeklődési területemnek megfelelő ismereteket csak a katonai egyetemen oktatják, így jelentkeztem, felvételt nyertem a mérnökképzésükre - mondja Vivien, majd hozzáteszi: - Két évvel később megtörtént a szakirányválasztás. Eredetileg légiforgalmi irányító szerettem volna lenni, de sajnos ez rajtam kívülálló okok miatt nem volt lehetséges.

 

 

Így passziváltatta az iskolát, és elkezdett a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren dolgozni, az utasbiztonsági ellenőrzés osztályon. - Életem egyik legjobb időszaka volt - emlékezik vissza -, afféle civil szakmai gyakorlatként tekintettem az ottani munkámra. Ez idő alatt sokféle embert megismertem: utasokat a világ összes országából, akiket még az anyanyelvükön is megpróbáltam köszönteni, és a munkatársaimat - például ellenőröket, légiutas-kísérőket, pilótákat, poggyászrakodókat, navigációs tiszteket -, akikkel együttdolgoztam "Ferihegyen". Ezalatt az időszak alatt olyan tapasztalatokra tettem szert, amiknek a tanulmányaim és az eddigi pályafutásom alatt is nagy hasznát vettem.

A "civil" kitérő után Vivien visszatért az egyetemre, ahol a légiforgalmi irányító képzés helyett - elmondása szerint - egy sokkal jobb lehetőséget kapott: a repülő-műszaki szakirányon folytatta tanulmányait. - Minden nap más és más egy repülő-műszakis életében, de természetesen vannak állandó pontok is. Reggel rendszerint eligazításokkal kezdünk, ahol megkapjuk az aznapi feladatokat. Ezután az időszakos, kötelező ellenőrzéseket és javításokat hajtjuk végre a helikoptereken. A munkanap során az érkező és induló magyar vagy nemzetközi légijárműveknek biztosítunk földi kiszolgálást. Ekkor a földi áramellátástól kezdve az állóhelyre navigáláson keresztül az utaslépcső biztosításáig minden olyan szolgáltatást igyekszünk teljesíteni, amit a repülőszemélyzet a műszaki biztosítás keretein belül kér. Számos dologra fel vagyunk készülve: a repülőgép jégtelenítésére, a vad- és madárriasztásra, de az üzemanyag biztosítása is a mi feladatunk. A lényeg: minden esetben a repülésbiztonság maximalizálása a legfontosabb tényező számunkra - avat be a mindennapjaiba Vivien.

Mindenesetre bármennyire szeret is repülő-műszakis lenni, itt nem állna meg. - Szeretnék repülő-mérnök lenni, aminek az az előfeltétele, hogy ebben a szakmai környezetben éveket töltsek el, ráadásul a gyakorlati tudásom mellett az elméleti ismereteimet is bővíteni szeretném - mondja, majd kiemeli: - Ez sok tanulással és lemondással jár, de ez az álmom, ezt szeretném csinálni. Úgy gondolom, hogy mindenki, aki a repülés világában dolgozik, földön vagy levegőben, lenyűgöző munkát végez. Számomra mindig különleges alkalom, amikor a fedélzeten én is a magasba tudok emelkedni. Szerencsére, a beosztásom miatt, erre viszonylag gyakran sor kerül.

Nagy felelősség, sok kihívás a szakmában

A repülés világában arra törekszünk, hogy a kapott feladatokat végre tudják hajtani a repülőeszközök és a személyzet, de az első helyen mindig az emberi élet és a biztonság áll. Szigorú szabályok szerint dolgozunk, és minden esetben maximálisan meggyőződünk arról, hogy az adott repülőeszköz alkalmas-e a feladat ellátására. Óriási felelősség hárul ránk, de nagymértékben figyelünk magunkra és egymásra is. A Pápa Bázisrepülőtérre sokféle merev és forgószárnyas légijármű érkezik, szakmai szempontból ahány típus, annyiféle földi kiszolgálás szükséges. Az egyik legnagyobb élményem az volt, amikor én vezettem fel a parkolóhelyére egy külföldi C-17-est a „follow me” autóval. Ez azért érdekes, mert a gép fesztávja mintegy 52 méter, így a visszapillantó tükörbe nem fért bele: a leszállás után 25-30 méter távolsággal követett a gurulóúton - meséli Vivien.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!