Brian Cox a szerep kedvéért az idős színészekhez is ellátogatott

A napokban kezdik el játszani a hazai mozikban Edelényi János rendező új filmjét. A Jutalomjáték című alkotást eddig csaknem 25 ország vásárolta meg. A mozi sztorijának központi alakja - akit a világhírű Brian Cox formál meg - a történetben színészlegendaként emlegetett Sir Michael Gifford egy kiszámíthatatlan, lehetetlen alak: mindenkivel goromba, folyamatosan káromkodik. Amióta pedig gyógyíthatatlan beteg, még elviselhetetlenebb. Gondozók sorát űzte már el maga mellől, és most újabb áldozata érkezik, az Angliába települt fiatal magyar színésznő, Dorottya.

A lány titkon abban reménykedik, hogy Sir Michael a szárnyai alá veszi, ám az idős színész vele is nyers és bárdolatlan. Amikor kiderül, hogy Dorottyának van humorérzéke, ráadásul nagy Shakespeare-rajongó, kapcsolatuk egy csapásra megváltozik. Kiderül, hogy környezetük minden ellenállása ellenére az egykor ünnepelt színész és a kelet-európai lány bámulatos együttműködésre és kalandokra képes. Dorottyát a magyar-osztrák származású Coco König játssza, aki nemcsak tehetségével, hanem szépségével is sikert arat: a Vogue magazin a 2016-os cannes-i filmfesztivál egyik legjobban öltözött sztárjává választotta.

A film bemutatójára Magyarországra érkezett a főszereplőt alakító Brian Cox Fotó:Bebes Mátyás

A film bemutatójára Magyarországra érkezett a főszereplőt alakító Brian Cox, aki lapunknak is nyilatkozott:

- A néző ebben a filmben akár többször is magára ismerhet, ha akar. Került hasonló helyzetbe a forgatás során?

- Igen is, meg nem is. Amikor megkaptam a forgatókönyvet, már pár sor elolvasása után eldöntöttem, hogy el akarom játszani Michael Giffordot. Nem mérlegeltem, hogy mi mindennel jár, rögtön éreztem, hogy ezt a szerepet nem hagyhatom ki, mert óriási lehetőséget kínál a színész számára. Azt is felismertem, hogy kivételes alkalmat jelent mesterségem értékeinek bemutatására, a színészet előtti ihletett főhajtásra. Az Alzheimer kórral csatázó Michael Giffordhoz képest én még szerencsésnek is mondhatom magam, hiszen nincs gyógyíthatatlan bajom. Cukorbeteg vagyok, amivel ma már együtt lehet élni. Az Alzheimer-kórt mégis közelről ismerem, mert egy komikus barátomat ugyancsak hatalmába kerítette ez a betegség, ő azonban túljárt az eszén, mert az azzal járó tüneteket beépítette a munkájába. Azt viszont nem sejtettem, hogy egy magyar stáb ilyen energikus tud lenni. Ez meglepett, nem gondoltam volna, hogy a magyarok így tudnak dolgozni. Szóval nem volt mese, feszes tempót diktáltak a munkában. Olykor egy-egy forgatási nap után annyira kimerültem, hogy hazatérve már csak beestem i az ágyba.

- Hogyan került kapcsolatba Edelényi Jánossal?

- Valójában ő kezdett utánam nyomozni, szinte már az Interpolt is rám szabadította. Komolyra fordítva a szót, a rendező, Edelényi János a fejébe vette, hogy Michael Gifford szerepét nekem kell eljátszanom. És elérte, amit akart.

- Sőt, a szerep megformálása annyira jól sikerült, hogy alakításáért a Brit Film- és Televíziós Akadémia, a BAFTA skóciai szervezete a legjobb filmszínész díjára jelölte. Elképzelhető, hogy más elismerést is kap ezért a teljesítményért?

- Elképzelhető, de nem ezért vállaltam. Élveztem ezt a sokszínű szerepet, mert megmutathattam, hogy milyen varázslatokra képes a színész. Fiatalon még mindenféle díjakról álmodik az ember, ez a hajtóerő. Idősen már a munka értelme a lényeg. S ennek a munkának volt értelme.

- Ön szerint mi a legfontosabb üzenete ennek a filmnek a néző számára?

- Az, hogy az élet szép. Nem szabad keseregni, sajnáltatni magunkat. Az élet - a kor előre haladtával akár betegen is - kínál még lehetőségeket. Hogy minél jobban bele tudjam élni a szerepembe, ellátogattam az idős színészek egyik otthonába. Tanulságosnak bizonyult ez a találkozás. Kifogyhatatlanok voltak a történetekből, egymás szavába vágva meséltek életük, karrierjük állomásairól. Én csak hallgattam őket és csodáltam önfeledt lelkesedésüket, örömüket. Fel sem merült bennük a jólismert hamleti kérdés: Lenni vagy nem lenni? Ezek az idős színészek teljesen egyöntetűen és határozottan ünnepelték az életet, mintha nem is lennének nehézségeik. Voltaképpen az ő életigenlésükből is erőt meríthet az ember.

Brian Cox Emmy-díjas, Golden Globe-díjra jelölt legendás skót színész. A legemlékezetesebb filmjei közé tartozik A Bourne-rejtély, az X-Men 2. és a Trója. 1946-ban született. Filmes karrierjét a 70-es években tévés alkotásokban kezdte, több tucat filmben és tévésorozatban szerepelt. Munkásságát BAFTA- és Emmy-díjjal ismerték el. 2003-ban pedig a Brit Birodalom Érdemrendje parancsnoki fokozatával tüntették ki.