Hétvége

2014.05.30. 17:15

Lana Gyjos: csak eszköz vagyok

A fehérvári Lana Gyjos három verseskötetet is publikált az elmúlt években. Miért választott magának álnevet? – kérdeztük tőle elsőként.

B. Kiss László

– Lana Gyjos kényszerűségből lett, mert létrehozója a keresztségben kapott néven az irodalmi elődök névazonossága folytán nem publikálhatott. Egy ragadványnévvel (gondoljál Partira), már így is bőven lefedett az irodalmi alkotócsarnok képzeletbeli névtáblája. Az írás gyermekkorom óta velem van, hol aktív jelenléttel, hol több éves kihagyás után visszatérve, de jelen van. Nem tudom, hogy egy gyerek miért érzi azt, hogy neki verset, vagy prózát kell írnia. Nekem bizonyára örömöt jelentett és rájöttem, hogy ez jó beszélgetés magammal, vagy valakivel, aki minden emberben megszólal. Persze kivéve azokat, akik megijednek ettől a belső hangtól, és igyekeznek magukban azt elfojtani, mert rendellenesnek, természet ellenesnek hiszik. Sok mindenre megtanítanak bennünket, de arra nem, hogy ne fojtsuk el a bennünk megszólaló hangot, merjünk alkotni. Szándékosan nem az önkifejezést használom, mert a mai értelemben vett önkifejezésből meg már túltengés van.

– Nincsenek emlékezetes publikációim. Amikor középiskolásként verseim jelentek meg, azt hittem történt valami. Aztán a sors másfelé vezényelt, nem az írás volt fontos, bár a lenyomatok akkor is ott voltam bennem, akkor is keletkeztek a lélekben, de nem értek verssé. Aztán már a 40. év után egyre inkább foglalkoztatott a kérdés: ki vagyok én? Mi a sorsom? Feladatom? És akkor megint írtam, aztán megjelentettem három könyvet, de nem azzal a céllal, hogy üzletben megvegyék az olvasók. Máig nagy bizonytalanság van bennem. Költő vagyok? József Attila segít: ...”Költő vagyok. Mit érdekelne engem a költészet maga, nem volna szép, ha égre kellne az éji folyó csillaga...” Ahogy ő is mondta: számunkra nem a költői életforma, a költőként nevezés a lényeg. A belülről jövő, a költői lét a lényeg. Ha meg kell írni, akkor megírom. Vállalom az eszköz szerepet, hogy azok a sorok, mondatok rajtam keresztül folynak, jönnek, általam állnak össze, lesznek verssé.

Kik Lana Gyjos szellemi elődei, lelki rokonai?

– Voltak olyan könyvek, amiket a kezembe véve más állapotba, szabad azt mondani, izgalmi állapotba kerültem. Aztán volt olyan, hogy akkor nőtt a szememben egy alkotó, amikor megismertem az életrajzi adatait. Akit viszont az érett fejjel felfedezett nagyformátumú gondolkodó-rendszerezőként, szabad azt mondani a szellemi beavatás mestereként tisztelek, az Hamvas Béla. Akivel a rendszerváltáskori rehabilitációja után, sem tud mit kezdeni az irodalom. Mert sem a balos, sem a jobbos politikába nem illeszthető az a tudás, az a hagyomány, amely nem csak a honfoglalásig nyúl vissza. Ez a napi politikai csatározásokban nem használható fel. (Pedig éppen ott lenne a helye. Mennyire más megvilágításba helyezne dolgokat, nemzetet, múltat jövőt, feladatot.) Ez a tudás az egyetemességről, az aranykorról, az istenember anyagba zuhanásáról és felébredéséről, az egyetemes üdvtörténetről szól.

Lana Gyjos egyszerre költő és filozófus – jegyeztem meg.

– Lana Gyjosz nem filozófus. Az előbb utaltam Hamvasra. Az ő útmutatása alapján (szellemi beavatása eredményeként) csak a gondolkodó, a létét helyreállítani akaró ember vagyok. Verseim nem filozófiát szolgálnak, verseim az én-üdvömet szolgálják, s általa a többi emberét. Mert a hagyomány mesterei szerint nincs egyéni, csak kollektív megváltás.

Lana Gyjos verseiben, de életében még inkább nagy szerepet játszik a kert – hoztam szóba.

– Hazudnék, ha a kertre a megvásárlásakor szakrális objektumként gondoltam volna. Akkor a területre nézve egy későbbi, megépítendő házat, annak az ideáját láttam. Aztán lett ház, ültettem fákat, dolgoztunk egymáson: a kert meg én.

Lana Gyjos ajándékba adja a könyveit. Ritka gesztus – tettem szóvá végül.

– Egy igazi férfinak építeni kell, fákat ültetni... és az én olvasatomban könyveket írnia. Keresnie, megtalálnia önmagát. Ahogy ma divatos: zarándokolnia. Szerintem nem csak várostól városig, hanem van belső zarándoklat is. És ez minden emberre igaz. Aki vallja az ember isteni eredetét, az vallhatja azt is, hogy ezt a zarándoklatot a bűnbeesett embertől isteni emberi lényünkig mindenkinek meg kell tennie. Aki meg ezt nevetségesnek tartja, annak felesleges erről magyarázni, deakkor is mindenkinek legyen meg a lehetősége e zarándoklat iránti igény felébresztésére: legyen erről írás. Hát ezért adtam – és adom ma is – ingyen a könyveimet: ennyivel tudok segíteni másnak a felébredésben.

Címkék#Lana Gyjos

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!