Égből pottyant gondolatok - Valódi megbocsájtás nem történhet az érzelmek szintjén

2017. február 25., 11:30 szerző: Molnár Éva Zsófia
komment
Vannak az életnek egyetemes témái. Amik mindenki életútján szerepet játszanak. Lehet, hogy nem figyelünk rájuk, de tudattalanul ott lapulnak a háttérben, és előbb-utóbb meghatározóak lehetnek.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Megbocsájtás

Megbántottak. Megsértődtél, sajog a szíved vagy neheztelsz, elönt a dac, szétvet a düh - egyre megy: az érzelmek szintjén vagyunk, ráadásul a negatív érzelmek szintjén. Szenvedünk, fáj a lelkünk. Úgy érezzük, áldozatok vagyunk, jólesik nyalogatni sebeinket, vagy védekezünk, a felháborodás fűt: vágj vissza, támadj! Mosd tisztára a képet, ami megsérült vagy egyenlíts, szenvedjen ő is! Nem változik semmi.

Einstein bölcsességét idézve: Egyetlenegy probléma sem oldható meg azon a tudatossági szinten, amelyen az keletkezett. A valódi megbocsájtás sem történhet meg az érzelmek szintjén, de még (az egós) értelem sem mindig elég. Lehet, hogy a logikáját megérted, mégis fáj, hisz okai számodra övön aluliak, igazságtalanok vagy méltatlanok.

A megértés legfelsőbb fokára kell jutnunk, amely egyszerre (rá)látás, (élet)bölcsesség, együttérzés, irgalom, emberi sorsközösség és szeretet. A jézusi, egyetemes szeretet szintjére, ahogy a keresztfán mondta: "Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek."

Müller Péter megvilágosító szavaival: De ha megértem, miért karmol, harap és sért és megaláz, hogyha tudom, miért ilyen, megsajnálom. Rossz neki. Rosszabb, mint nekem. A méreg, amivel megszúrt, neki rossz, mert benne van. Neki rossz így élni, neki rossz így megöregedni, szegénynek. A megértés begyógyítja a sebedet. És bölcsebbé tesz. És erőssé.

Erőssé, mert megérzed: az, aki átéli mindezt ebben a testben, az sérthetetlen, megsemmisíthetetlen.

Ez persze nem azt jelenti, hogy minden a régiben marad közöttünk. Kiléphetünk a helyzetből, ha visszatart az emberi fejlődésben, kiteljesedésben és tudatosodásban, ha visszatart azoktól, akik méltók a támogatásunkra, attól az ügytől, amiért itt vagyunk. De már nem haragszunk, elfogadjuk, hogy itt tart saját múltja csomagjával, az ebből született nézőpontjával, talán valaha mi is úgy voltunk vagy vagyunk, csak más csomaggal, más nézőponttal.

"De legalább megmarad a béke a szívedben és az (egyetemes) szeretet, amelyet nem kötnek feltételek"

(Molnár Éva Zsófia a "Kiút a korlátok közül" című könyv szerzője)

 

Molnár Éva Zsófia

2017. február 25., 11:30 szerző: Molnár Éva Zsófia

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...