Hétvége

2017.02.03. 18:30

Emlékek nyomában

Vakler Lajos Szent István emlékek Rómában című filmjét a székesfehérvári városházán mutatták be. A filmhez kapcsolódó kerekasztal-beszélgetésen a római magyar kultúráról, szakrális jelentőségű emlékeinkről és a Szent István-i örökségről esett szó.

Majer Tamás

A Szent István emlékek Rómában című film története a Vatikáni Titkos Levéltárban kezdődik, ahol Annibale Durante freskója örökíti meg azt a jelenetet, amikor II. Szilveszter pápa megküldi a magyarok leendő királyának, Istvánnak a koronát. A film révén eljutunk a Santo Stefano Rotondo templomba, amit kárpótlásul tudhat magáénak a magyarság, hiszen az 1030 körül István alapította magyar zarándokházat és a hozzá tartozó templomot 1776-ban VI. Pius pápa a Szent Péter Bazilika felépítése miatt lebontatta.

A beszélgetés résztvevői, balról: Smohay András, Molnár Antal, Németh László, Vakler Lajos és Terdik Sebestyén

Az építkezéshez azonban felhasználtak hét magyar oszlopot, ezek ma is a Bazilika sekrestyéjében állnak. A pálos rendi múlttal is büszkélkedő templom bemutatása után a film kitér a római Szent István Ház és a Magyarok Nagyasszonya kápolna ismertetésére, végül az 1927 óta a magyar állam tulajdonában lévő Falconieri Palota következik, amelyet Gerevich Tibor, a Római Magyar Történeti Intézet akkori igazgatója vásárolt meg a magyar kormány megbízásából, Klebelsberg Kunó kultuszminisztersége idején. Ma itt van a Pápai Magyar Egyházi Intézet és a Római Magyar Akadémia (RMA) székhelye.

A Santo Stefano Rotondo templom mellett látható reneszánsz stílusú kút látható, II. Ulászló magyar király címerével.

Smohay András művészettörténész a beszélgetés kezdetén Szent István királyunkat mint államférfit méltatta: ő az, akinek döntései ezer évvel később is pozitív hatással vannak nemzetünkre.

- István zarándokházat alapított Rómában és Jeruzsálemben. Igaz, hogy ezek ma már nem ott és nem ugyanolyan formában működnek, mint egykor, de eszmeiségük fennmaradt - mondta.

A Magyarok Nagyasszonya kápolnában. Gizella és udvarhölgye szemléli a hímzett koronázási palástot (Kiss Sándor alkotása)

A lebontott zarándokház utódjaként tekinthetünk a Szent István Házra, ahol a magyar szónál, kiszolgálásnál is fontosabb az a gesztus, hogy minden kedden magyar nyelvű szentmisét tart Németh László a ház kápolnájában - derült ki a beszélgetésből. A pápai prelátus egyszersmind az olaszországi magyarok főlelkésze is, nyolc itáliai várost, köztük Milánót, Torinót, Palermót járja, s teremt alkalmat a helyi magyar közösségeknek a találkozásra.

- Minden valamire való nemzetnek, ezt szó szerint értem, van Rómában valamilyen intézménye - jelentette ki Molnár Antal, az RMA korábbi főigazgatója.

A Magyarok Nagyasszonya kápolnában

A Római Magyar Akadémia 1927-től kezdve, és a 30-as években is aranykorát élte, míg 1948-tól rútabb időkben kellett várakoznia 1981-ig, ekkor került ugyanis vissza az Oktatási és Kulturális Minisztérium hatáskörébe.

Terdik Sebestyén szerint, - ő az RMA kulturális programfelelőse - a fehérvári alkotók filmje eszköz lehet arra, hogy a Rómában turistáskodó magyarok közül az eddiginél többen keressék fel a szakrális emlékeinkkel teli épületeket. Hiszen az évente az örök városba látogató közel huszonkétezer magyarnak csak töredéke járja be ezeket a helyeket.

Egy jellegzetes fotó, Simon Erika - a városházán megnyílt - kiállításról: A római Szent István Ház kápolnáját Prokop Péter műalkotásai díszítik. A szentély oltárfreskóján a keresztre feszített Megváltó látható, két oldalán az Árpád-házi magyar szentekkel

- Magyarként Rómában élni büszkeséggel tölt el. A helyiek elismernek minket mint kultúrnemzetet, számon tartanak bennünket Mátyás király óta. Az RMA feladatai között van az olasz és a magyar kultúra kapcsolatának erősítése, kulturális örökségünk kiléptetése határainkon kívül - mondta küldetésükről Terdik Sebestyén, aki a kilencvenes évek óta él és dolgozik Rómában. Szavait jól példázza a székesfehérvári Kákics zenekar 2014-es, betlehemes előadása a Falconieri Palotában, hiszen az olaszok a magyarországi karácsonyi ünnepkörben nagy jelentőségű, mai napig élő betlehemjárást nem ismerik. Az RMA idei tervei között szerepel a népzenészek ismételt meghívása, sőt ezúttal Rómán kívül Nápolyba is elvezethet az útjuk, ezt erősítette meg Tárnok Ákos is, a zenekar vezetője.

A fotós Simon Erika és a film rendezője, Vakler Lajos
Fotó: Molnár Artúr

Vakler Lajos (rendező) Preszter Elemér (operatőr) és Szentmiklósi Dávid (vágó) filmjének, Simon Erika filmhez kapcsolódó fotókiállításának célja, hogy Róma szakrális magyar emlékein keresztül bizonyítsa, Magyarország a keresztény Európa szerves része. Rómából nyerte el koronáját az első magyar király is. és hiába bontották le az István korában alapított, birtokba vett épületeket, nyomuk, de ami fontosabb, eszmeiségük megmaradt. Az alkotók vállalása, hogy ezt minél nagyobb körben bemutassák. Legközelebb február 16-án vetítik a filmet a Szent István Művelődési Házban, majd a középiskolások alternatív történelemóráinak lesz része. Idén májusban Rómába utaznak az alkotók a film olasz feliratos változatával.



Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!