Fontos mű született

Persze nem kell ahhoz írónak lennünk, hogy érdeklődjünk a földi élet és az emberlét gyökereiről, hiszen sokan vannak olyanok, akiket mindez nem hagy érzéketlenül. Rengeteg a homály persze, így különösen izgalmas, hogy egy írástudó miképpen képzeli el az esetleg 50 ezer éves történetet.

Közéjük tartozik a Dunaújvárosban élő Katus Ferenc, akinek 2013-ban jelent meg Toronyváros című, misztikus regénye egy osztrák kiadónál, és most hazánkban. Nem véletlenül, és tegyük hozzá: nagy örömünkre. Ez a regény mintegy négy és félszáz oldalon olyan kérdéseket feszeget kellő alapossággal, amely valódi izgalommal tölti el az olvasót.

Katus Ferenc hosszú évekig készült a megírásra, elolvasott szinte mindent ebben a tárgyban, és mindezek alapján építette föl saját, öntörvényű művét. Hajdani dunaújvárosi bemutatóján Kiss Kálmán szólt arról, hogy ez a mítoszregény egy totális világot ábrázol egyénített szereplőkkel és plasztikus tömegábrázolással. Így igaz, s ezek bizony fontos nagyepikai értékek! A legteljesebben kidolgozott figura Utarisz, aki a humanista ember őstípusa, aki óvakodik az esztelen döntésektől, és aki a legelső bölcsek közé tartozik. A műben lényegében Adama nevelőapja, és nem nehéz a nevelt fiúban felismerünk a bibliai Ádám alakját, s vele együtt majd később Ivinában Évát. Ők ketten, egy mesés szigeten vészelik át a szörnyű időket.

Mert Katus Ferenc regénye bizony szörnyű dolgokról mesél. Például. két ősi városállamnak,Somrosznak és Ekszumnak a harcáról, közben rengeteg emberáldozatról, borzasztó gyilkosságokról, őrült elmék szentnek nem mondható küldetéséről. S mivel a morális züllés már egetverő, az sem véletlen, hogy közelít az Égi Szörny, hogy elpusztítsa ezt a világot. Csillagászok figyelik a fejleményeket, költők éneklik dalaikat, vannak józan és vannak megrészegült alakok. E két város közül győzni fog Somrosz, és királya, Lagamasz mintha elhozná a békességet. Persze ez csak ideig-óráig tart (bár az idő fogalmas kissé különbözik a maitól ), és úgy tűnik, a pusztulás elkerülhetetlen.

És ebben a helyzetben jön elő gigantikus tervével, a Toronyváros felépítésének ötletével a győztes király. Hiába figyelmezteti ennek fölöslegességére a közben az udvarába került Utarisz, az uralkodó hajthatatlan. Természetesen az óriási építkezés is rengeteg (ember)áldozattal jár, tömegével húzzák karóba a legbarbárabb módon azt, aki ellenszegül. Lagamasz szerint csak ezzel az építménnyel menthető meg az élet az égi szörnnyel szemben. A végső pusztulás persze elkerülhetetlen. És megjelenik az Adama nevéhez köthető új ember, aki majd arra hivatott, hogy a régi világ eltűnése után megalapozza az újat. Ahogy az Epilógusban olvashatjuk: Nem későn, mert a létezésben nincs idő, hogy a változó világ meghal minden születésben, újjászületik minden meghalóban, de a lét örök.

A fordulatos, bonyolult, izgalmas cselekmény mögött gazdag szellemiség húzódik meg. S bár talán ötvenezer éves a történet, az írónak sikerült nagyon is maivá varázsolnia.

Hiszen sokat beszélünk ma is a világpusztulás közelségéről, és ma is vannak gigantikus, esztelen, sok-sok áldozattal járó, antihumánus törekvések.

És a lagamaszok ma sem hallgatnak az utariszokra. Bár kétségtelen, hogy hatalmas eredményeket ért el az emberiség, de az is biztos, hogy ássa a maga sírját. És vannak újra és újra születő borzalmak, miként ezekről bőséggel olvashatunk a Toronyvárosban is.

Katus Ferenc művével a lét alapkérdéseit kutatja, egyrészt a már jelzett cselekményszövéssel, másrészt itt-ott megbúvó líraiságával. Többek között abban a részletben, amelyben még egyszer megjelenik Utarisz Adama előtt: Mozdulatlanul állt az ajtó előtt, de az ajtó deszkaerezete átsejlett rajta. Utarisz alakja mintha lebegett volna. Mindkét karja lecsüngött, ujjai merevek voltak, de anyagtalanok.

Itt és más részletekben is számos képzettársításra gondolhat az olvasó. Például azért, mert a bemutatott történet sok későbbi történet előképe, mint ahogy a remekül megrajzolt figurák is előképei a bibliai történet számos későbbi alakjának. És persze a még későbbi történelmi személyiségeknek is.

Zűrzavaros idők, apokalipszis, végítélet, új világteremtés. Egy jobb sorsra érdemes mítoszregény alapfogalmai. A világmindenség, a pusztulás és a megszületés csodája. Az ember nagyszerűsége és ördögi mivolta. A tudás haszna, de egyben veszélyei is.

Azt hiszem, fontos mű született.