Hétvége

2017.05.05. 19:25

Gyógyíthatatlan sebek - Mi történt 1944-ben?

Mi történt 1944-ben? A magyar állam, a magyar emberek cinkosságával elárulta a nemzet egyik csoportját, azt a közösséget, amely az ország szellemi és anyagi gyarapodását szolgálta - mondta bevezetőjében Szőcs Géza, a miniszterelnök tanácsadója azon a könyvbemutatón, amit a fehérvári Városházán tartottak.

Gábor Gina

Nem véletlen a helyszínválasztás: ennek - ahogyan Cser-Palkovics András polgármester is hangsúlyozta - szimbolikus jelentősége van: a magyar történelmet kötelességünk ismerni.

- Ezt minden iskolában tanítani kell, mert a gyűlölet lángocskái most is itt vannak - hangsúlyozta a Gyógyíthatatlan sebek - Magyarok az auschwitz-birkenaui lágerbirodalomban című kötet szerzője, Szita Szabolcs is. Hozzátette: nem felejthetjük el, hogy - miközben 600 ezer honfitársunkat pusztították el komoly alapossággal és precizitással - még ma is akadnak, akik állítják: mindez nem történt meg. Szita Szabolcs a bemutatóra 50 fotót válogatott össze, hogy érzékeltesse, mi mindenre igyekszik monográfiájával ráirányítani a figyelmet, annak érdekében, hogy mindez soha többé ne ismétlődhessen meg.

A tábor felszabadítása után talált bőröndök Auschwitzban

A fotók sorozata azzal a dokumentummal kezdődött, amely Adolf Hitler kancellári kinevezésének időpontját dokumentálta. Az antiszemitizmus a történelem kezdetétől létezik, de a nácizmusnak ez a kezdőpontja - mondta az előadó, aki nem csak azt támasztotta alá, hogy óriási pontossággal szervezték meg a németek már 1941-42-ben az emberek szállítását - akkor még csak toborzásról volt szó - így 1944-ben, a magyarok deportálásakor rutinosan ment minden a maga útján. (Ráadásul a magyar hatóságok is buzgók voltak.) De arra is láttunk rettenetes példát, hogy akadtak országok - a volt Szovjetunió egyes területein - ahol nem is támaszkodtak német segítségre, a helyi erők oldották meg zsidó honfitársaik szervezett kiirtását.

Szita Szabolcs olyan fontos dokumentummal is szolgált, ami üzenet a kételkedőknek. A kiirtott, gázkamrába küldött emberek után semmi sem maradt - ám a németek sok mindent dokumentáltak. Ezért fontos az az irat, ami az Eichmann-perben bukkant fel. Visszaigazolást küldtek arról, hogy a deportáltakból pontosan hány embert válogattak ki munkaerőnek. Az is hátborzongató, hogy a német birodalom koncentrációs táborban elpusztított polgárairól megküldték az értesítést, hogy meghaltak - Rudolf Höss, az auschwitzi tábor parancsnokának aláírásával.

Szita Szabolcs történész, a kötet szerzője Fotó: Molnár Artúr

Az előadás talán egyik legmegrendítőbb momentuma annak a két szlovákiai zsidó fogolynak a története volt, akik 1944 áprilisában meg tudtak szökni Auschwitzból. Ők ketten mindent megtettek, hogy felhívják a világ figyelmét arra, amit láttak, tapasztaltak. Hallották, hogy a németek arról beszélgetnek, hamarosan pálinkát is ihatnak, hiszen Magyarországról is érkezik szállítmány. Csakhogy ők ketten, Walter Rosenberg és Alfred Wetzler hiába számoltak be a népirtásról, nem hittek nekik. A többit tudjuk: a magyar zsidókat szállító vonatok meg is érkeztek a halálgyárba.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!