Hétvége

2015.08.01. 09:42

Pixa örül, hogy olyan barátai vannak, akik nem hagyják feledni, mi az emberség

Söréd - Néhány kilométerre Székesfehérvártól egy kis faluban, Söréden létezik egy tábor, ahol fogyatékkal élő, sérült fiatalok nyaralhatnak. A tősgyökeres székesfehérvári DJ, „bulibáró” Tóth Dániel Pixa barátai meghívására érkezett Sörédre, ahonnan nehéz volt hazaindulni.

Buthy Lilla

– Most először voltál a sörédi táborban?

– Igen, de valószínűleg nem utoljára. Sokszor beszéltük már a többiekkel, hogy lemegyek, de nehezen jött össze, mert vagy külföldön voltam, vagy belföldön, de nem a közelben.

– Miért tartottad fontosnak, hogy elfogadd a táborban felügyelőként dolgozó barátaid meghívását?

–  Nagybátyám, aki sajnos nemrég hunyt el, gyermekkorától fogva fogyatékkal élő volt egy gyermekbénulásból és agyhártyagyulladásból kifolyólag. Ez még a 60-as években történt, amikor még nem annyira állt rendelkezésre a megfelelő gyógymód. A nagymamám, aki szintén sajnos nem rég hunyt el, és a fia, a nagybátyám velünk éltek egészen 10 éves koromig, ezért testvéri viszonyban voltam vele mindig is, vele játszottam. Elköltözésük után is napi kapcsolatban voltunk, főleg édesanyám mivel, az ő testvére volt. Így nekem ez teljesen normális volt, hogy van egy fogyatékkal élő a családban. Abszolút normális és nemes dolognak tartom a sörédi és a hozzá hasonló táborokat, így egyértelmű volt, hogy megyek, ha a barátaim hívnak, csak idő kérdése volt!

Pixa nagyon hamar megtalálta a közös nevezőt a sörédi táborozókkal

– Szerintem sokan azt gondolják, hogy ez torokszorító tapasztalat, de te minden képen nevetsz, és ugyanez vonatkozik a táborozókra is. Látszik, hogy rövid idő alatt sikerült közel kerülnötök egymáshoz. Mivel loptad be magadat a szívükbe, és fordítva?

–  Mint említettem, ha van egy fogyatékkal élő rokonod, egyszerűen természetesnek veszed, hogy ő ilyen és egyszerűen úgy viselkedsz velük, ahogy bárki mással. Nem igazán teszek különbséget. Ők is érzik ám, hogy meg vagy-e feszülve, vagy nem! Valószínűleg ezért is volt egyből oldott és boldog a hangulat Söréden köztem és köztük, és természetesen az anyukám készítette ajándékok miatt. Jó gyorsan elkapkodták. Nekem inkább az fura, hogy elfelejtjük sokszor mi, hétköznapi emberek, hogy mi is az a szeretet: jó egy ilyen közegben lenni egy darabig, hogy eszedbe jusson ki is vagy valójában. Meghatódásom inkább arra vonatkozik, hogy eszembe jutott a nagybátyám, hogy már nincs velünk, és mennyit játszottunk és mennyit nevettünk együtt.

– Mit adtak neked a táborlakók? Láttam, hogy kaptál kedves köszönőleveleket, de most nem erre gondolok. Milyen érzésekkel és élményekkel gazdagodtál?

– Elsősorban természetesen szeretetet kaptam. Sokat nevetgéltünk, marháskodtunk. Egy remek délutánt köszönhetek nekik. Újra és újra megtapasztalom, hogy a kis dolgoknak is mennyire kell örülni, amit sajnos a mindennapjainkban hajlamosak vagyunk elfelejteni. Barátaimtól pedig ugyanazt láttam, amit nagymamámtól, édesanyámtól, édesapámtól és nagybátyámtól a hosszú évek alatt, kitartást, odaadást, sok derűt és hatalmas energiát.

Egyből oldott és fesztelen volt a hangulat Söréden: Pixa Gerivel is sokat pacsizott, Geri ösztönösen tudta az összes rapper-kézfogást. Fotó: Pixa

– Mit csináltatok az egy nap alatt? Van(ak), aki(k) nagyon közel került(ek) a szívedhez?

– Voltak különböző kis feladatok: aki tudott az, kürtőskalácsot sütött, valaki az esti paprikás krumplihoz valót szeletelte, pucolta. Előtte való nap pedig kirándultak. A hintázás és labdázás is elég gyakori. Geri spanommal (a képen a zöld pólós fiú), sokat pacsiztunk, egyből megvolt a közös nevező, tudta az összes rapper-kézfogást! Sárikát (rózsaszín pólós lány, akivel ölelkezik) üldözni kellett, mert mindig elcsente a sapkám meg a napszemüvegem, de egy ölelésért cserébe természetesen mindig visszaadta.

Címkék#Söréd

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!