Hétvége

2017.05.26. 19:06

József Attila, avagy a mi költőnk

„Íme, hát megleltem hazámat ” – írta a nagy költő élete utolsó hetében Balatonszárszón. Valóban itt lelte meg „hazáját” 1937. december 3-án egy tehervonat kerekei között.

Meghalt, hogy tovább élhessen közöttünk.

Abban a házban, amelyből utolsó útjára indult, ma múzeum található. Először 1955- ben nyílt kiállítás 2 szobában. Ezt l966-ban bővítették. Az épület magánház volt, több család lakott benne. A Horváth Józsefné tulajdonában levő épületet 1970-ben vásárolta meg a Somogy Megyei Tanács. 1972. július 15-én nyitották mg az ország akkori legszebb, legmodernebb kiállítását, a József Attila Emlékmúzeumot.

A megnyitó beszédet Juhász Ferenc költő mondta: „Minden nemzedéknek, amely az erőszakosság, a részvétlenség, az önzés, a cinizmus leküzdésével a társadalom és önmaga tökéletesítésén fáradozik, törvényhozói, tanácsadói, jó barátai között lesz József Attila.”

Pinke Miklós: Elhagyott bauxitbánya II. A művész kiállítása Fehérváron, az Országzászló téren tekinthető meg
Fotó: Koppán Viktor

A megnyitás körülményeire nemcsak azért emlékezem ilyen jól, mert balatonszárszói születésű vagyok, hanem azért is: több alkalommal is cikket írtam a Kisalföldben, a Fejér Megyei Hírlapban és a veszprémi Pannon Naplóban is a József Attila Emlékmúzeumról, Kiss Ernő nyugalmazott igazgató-tanítómról, aki személyesen is ismerte a nagy proletárköltőt. Ernő bátyánk l962-től 1976-ig a múzeum gondnoka, vezetője volt.

Nagy szakértelemmel, tudással és lelkesedéssel vezette végig a múzeum hét szobáján keresztül a látogatókat.

„Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret.” Igen, ezt is József Attila írta, aki, sajnos, csak krisztusi kort megélve, egész életében szeretetre, emberségre vágyott. Ebből azonban nem sok adatott meg neki a 32 esztendő alatt!

Azonban, hogy korunkban mennyien ismerik, költészetét hogyan szeretik és tisztelik, azt mutatja a múzeumi látogatók számának növekedése is. Számos vendégkönyv telt már meg szebbnél szebb bejegyzésekkel.

Igen. József Attila a mi költőnk. Hatalmas irodalmi örökséget hagyott ránk, amelyet óvni, ápolni szükséges napjainkban is!

De vajon mi történhetett azon a borongós napon, 1937. december 3-án? Miért lelte a nagy költő a halálát egy tehervonat kerekei között?

Öngyilkosságot vélnek sokan felfedezni e szörnyűség kapcsán. József Attila szanatóriumi kezelésre érkezett Balatonszárszóra nővére és sógora jóvoltából. Az igaz, hogy nem éppen a legjobb fizikai és idegi állapotban volt akkoriban, hiszen sok méltánytalanság érte. Az én véleményem szerint (mások is osztják ezt) nem öngyilkosságot követett el. Hanem át akart menni a Balaton partjára, amikor éppen az állomáson vesztegelt a tehervonat. A kerekek között átbújva kívánt átjutni a túloldalra, de szerencsétlenségére éppen akkor zöld jelzést kapott a szerelvény, és elindult.

Szétroncsolt, meggyötört holttestét Magyarország vasúti térképével takarták le. Mivel öngyilkosságot feltételeztek, a pap nem temette el Balatonszárszón, így édesapám, bátyáim és az én igazgató-tanítóm, Kiss Ernő búcsúztatta a szárszói temetőben. Akkoriban sajnos sokan még fel sem fogták, hogy milyen nagy költőt veszített el az ország.

A régi temető Balatonszárszón, a Petőfi Sándor utca elején ma már védett sírkertnek számít. Itt található nagyszüleim sírja is. Amikor Balatonszárszóra megyek, mindig felkeresem a régi temetőt is. Tehát nemcsak Mindenszentekkor és Halottak Napján helyezek el virágot a sírokra. Apai nagyapám, Csató Károly nyughelyétől nem messze található József Attila első sírja. Később ugyanis Budapestre vitték a hamvait. Kovácsoltvasból készült kerítés őrzi a helyet. Márvány emléktábla hirdeti, hogy ez a nagy költő első nyughelye.

Amikor ott vagyok, mindig meggyújtok egy mécsest vagy gyertyát, reá emlékezve. Természetesen ezt sokan mások is megteszik. Nyáron elég sokan elzarándokolnak ide és a József Attila utcában lévő József Attila Emlékmúzeumba. Nemrég európai uniós támogatásból teljesen felújították, korszerűsítették. A felújított múzeumban már többször jártam.

Igazán remek lett, méltó a nagy poétához!

Jó volna, ha a mai irodalomoktatás az iskolákban ugyanolyan reflektorfénybe helyezné alakját, munkásságát, mint a mi időnkben tette.

Csató József

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!