Hétvége

2015.12.11. 16:13

Koppintások már akkor is léteztek

Bádogból készült búgócsigák, felhúzható kisautók, pici, fogaskerekekkel meghajtott, gazdagon festett körhinták. Repülők, amelyek nem szárnyaltak és hajók, amiket nem lehetett vízre rakni.

Sebestyén Lilla

Apró, filléres lemez játékok a vásárból, amiket összeömlesztve, egy hatalmas kosárból árultak. De jó is volt ebben a halomban turkálni! Vonatok, kiscsibék, egy pár, amelyet ha felhúztunk a hozzátartozó díszes kulccsal, táncba kezdett, aztán újra megállt és mi újfent felhúztuk. Egyszerű, mégis nagyon szeretett játékok voltak ezek a furfangos masinák. Majercsik Krisztina játékkutató egy előadás erejéig meg is osztotta velünk történetüket, a Hetedhét Játékmúzeum ismeretterjesztő programsorozatának égisze alatt. A kutató, akinek nem csak munkája, de hobbija is a játék, gyűjteményéből is elhozott nekünk pár darabot.

– A lemezből készült játékok először Németországban bukkantak fel a 19. század elején. Előtte leginkább fa és porcelán holmikat lehetett kapni, a bádog pedig olyan, soha nem látott mozgatási lehetőségeket jelentett, amire még nem volt példa. Elterjedésüket az is segítette, hogy nagyon gyorsan megtérült a befektetett tőke. A németek után az amerikaiak, és a franciák figyeltek fel erre a piacra és szép lassan a lemezjátékok meghódították a világot – mondta el Krisztina, akinek előadásából az is kiderült: a „lassan” jelző nem túlzás, hiszen hazánkban a lemezjátékoknak az 1960-as években volt a fénykora, míg Európa fejlettebb részein, ekkor már kezdte felváltani a fémet a műanyag. – Az első lemezjátékokat még kézzel festették és igazán nem is lehet eldönteni, hogy ezeket valóban nevezhetjük e játékoknak, hiszen inkább apró modelleknek néztek ki, 1875-től azonban megjelentek a különböző mechanikával ellátott masinák: így a körhinták, lovaskocsik, hajók és vonatok. Egy picivel később pedig az ofszet nyomtatási technikát is feltalálták: akkortól sokkal szebb, részletesebb festést kaptak ezek az eszközök. Sőt, megjelentek az első építőszekrények is, így a gyerekek maguk is megtudták alkotni játékaikat. Ez volt a lemezjátékok aranykora, amelyet természetesen a reklámipar is felfedezett magának: a kisbuszokra, teherautókra apró hirdetések kerültek – magyarázta a kutató, aki arra is kitér, bizony a koppintások, már akkor is felütötték fejüket. Az egyik játékgyártó cég, a Lehmann ezt kiküszöbölve kénytelen volt a jelölni termékeit, sőt mindegyiknek külön nevet adott. Így jöhetett létre a Tom majom, az Ikarusz repülő, vagy a Los Angeles léghajó.

– Érdekes, hogy a magyar játékgyáraknak nagyon kevés olyan bádog játékok volt, ami ne hajazna kísértetiesen egy külföldi cég termékére – árulta el Majercsik Krisztina, aki előadása részeként először egy Amerikai gyár autós pályáját és a hozzátartozó kocsikat mutatta meg, majd a magyar „találmányt”, amely szinte hajszálra ugyan úgy nézett ki, mint a tengerentúli változat. – Persze, az amerikaiak marketingben mindig is előrébb jártak. Az Egyesült Államokban már a kilencvenes évek elején élt az úgynevezett termékkapcsolás gyakorlata, így a játékok szép lassan elkezdték felvenni a rajzfilmfigurák alakjait – mondta el a kutató, aki ez után a magyarországi játékokból mutatott ízelítőt: csipegető csibe, katicabogár, részeges bohém és– különlegességképp – egy prédikátor baba is felbukkant a vásznon.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!