Hétvége

2017.05.26. 20:22

Mórról indult a világhír felé Krausz Ferenc fizikus

Krausz Ferenc, a világhírű fizikus szülővárosában, Móron tartott telt házas előadást.

B. Kiss László

Nem hitte volna, hogy ilyen sokan kíváncsiak lesznek az előadására – kezdte a Móri Erzsébet téri Művelődési Házban tartott előadását a helyi születésű, de Münchenben élő, kutató világhírű fizikus. A tudós, akit korábban Mór díszpolgári címét is elnyerte, azzal lett világhírű, hogy kutatócsoportjával elsőként állított elő és mért meg attoszekundumos fényimpulzust, és használta fel az elektronok atomon belüli mozgásának feltérképezésére, megalapozva ezzel az attofizika tudományát. A nagyterem tömött széksoraiban a professzor számos régi barátja, ismerőse, iskolatársa ült. Olyanok, akik Móron az Úttörő utcai, majd a Radnóti általános iskolából, illetve az ugyancsak helybeli Táncsics gimnáziumból ismerték, ahol alap- és középfokú tanulmányait végezte. A tudós, aki a laikus közönség előtt is kiváló előadónak bizonyult, 1981 és 1985 között egyszerre két egyetem hallgatója volt: a Budapesti Műszaki Egyetemen villamosmérnöki, az ELTE-n elméleti fizikusi diplomát szerzett – derül ki a szavaiból. Krausz Ferenc hálás szívvel emlékezik a tanáraira, akik közül egyúttal az egyetemi évek alatt megismert Simnyi Károlyt, illetve Marx Györgyöt említette név szerint is. Előbbinek – mint mondta – fantasztikus előadásai voltak, és szinte láttatni volt képes az elektromágneses hullámokat, amelyek persze láthatatlanok. Utóbbit pedig úgy jellemezte, hogy csupán hajszállal csúszott le a Nobel-díjról.

Krausz Ferenc bár először vett részt közönségtalálkozón, a laikus közönség előtt is jó előadónak bizonyult
Fotó: Hrubos Zsolt

Krausz Ferenc 1987-ben Bécsbe költözött, az ottani műszaki egyetemem fordult a figyelme a lézerfizika felé. Itt alakította meg első kis kutatócsoportját, s 1995-ben megépítették a laboratóriumukat is.

Kutatásának középpontjában az elektronok állnak, amelyek az atom oszthatatlan részei. Ők kötik össze az atomokat és hozzák létre a molekulákat. Az elektronoknak köszönhetjük az életünket, de például sok súlyos betegség is az elektronok bizonyos mozgásával kezdődik. A cél tehát, megérteni az elektronok mozgását – magyarázta a professzor, aki elmondta azt is, hogy az elektronok mozgása elképzelhetetlenül gyors, a másodperc milliárdnyi részének milliárdnyi része alatt zajlik le. Ezen idő alatt, amit attoszekundumnak neveznek, a fény, ami 300 ezer kilométert tesz meg egy másodperc alatt, egy vízcsepp egyik végéből a másikig jut el – érzékelte a felfoghatatlan nagy sebességet Krausz Ferenc. Ahhoz tehát, hogy olyan pillanatfelvételeket készítsünk az elektronokról, amelyeket sorba rakva képet kapunk a mozgásukról, megfelelő rövidségű fényimpulzusok kellenek. Azaz attomásodperces expozíciós időre van szükség. A professzornak és kollégáinak 2001-ben, szeptember 11-ére virradóra sikerült először attoszekundumos impulzusokat előállítani és megmérni.

Együtt a család. Az első sorban Krausz Ferenc és felesége, Angéla, valamint a professzor szülei állnak.A hátsó sorban a tudós testvére, Tibor, illetve annak a családja látható
Fotó: Hrubos Zsolt

Krausz Ferenc ezt követően kapott meghívást Münchenbe, ahová 2002-ben, kutatócsoportjának több tagjával települt állt. Itt a Ludvig Maximilian egyetem lézerfizikai tanszéke vezetőjének, és a Max Planckról elnevezett kutatóintézet vezetőjének nevezték ki. Időközben ötven további olyan labor épült a világon, amely az övéhez hasonló kutatásokat végez, és azzal kecsegtet, hogy korai szakaszában felismerhetővé válik a rák, vagy – ez a kutatások egy másik iránya – olyan szuperszámítógépet építhetünk, amelyek teljesítőképessége sokkal nagyobb lesz, és segítségükkel képesek leszünk előjelezni a földrengéseket, a cunamikat.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!