Seuso-kincs: meglepő hasonmás

A népvándorlás időszakának kezdeti hun korszakából származhat a Prut folyó jobb partjának mellékágánál, Conţesti falu közelében talált sírhely. A megtalálás idején, 1812-ben e terület a cári Oroszországhoz tartozott, ma Románia része. A kutatók feltételezése szerint az északmoldáviai gót „királyság” kormányzójának vagy hun „alkirályának” sírja lehetett. Amikor megbontották a helyi lakosok a kőből készült boltíves nyughelyet, leomlott a folyópart, és a betört víz sok mindent ellepett és kisodort. A leírás szerint lovával együtt temetették el az előkelőséget, fakoporsójának maradványai mellett fegyvereket és a gazdag leletanyag részeként a késő római korban készült (4. század vége és 5. század eleje) ezüstedényeket találtak: amforát, két situlát és tálakat.

A lelet kultúrtörténeti jelentőségét elemző, Párizsban élő orosz származású régész, Mikhail M. Kazanski az ezüstedényeket „import árunak” nevezi, bár nem kizárt az sem, hogy a Duna menti határvidéken a Római Birodalomba, pontosabban Pannóniába betörő és fosztogató barbárok zsákmánya volt. A gót vagy hun vezető sírjának kincsleletei először egy helyi kereskedő birtokába kerültek, majd Pavel Csicsagov orosz tábornoknak köszönhetően a szentpétervári Ermitázsba, a cári kincstárba. Csicsagov tábornok érdeme, hogy máig fennmaradt, s a világhírű Ermitázs Múzeum archeológiai gyűjteményének egyik legszebb kincse ez a késő római kori ezüs tamfora. Vele és a Seuso-kincs amforájával von párhuzamot Maxim Levada kijevi régész angol nyelvű összehasonlító tanulmányában. Különböző római kori leletek stílussajátosságait, és azonosságait elemezve megállapítja, hogy a Seusokincshez tartozó leopárd füles amfora „feltűnően hasonlít” az 1812-ben Conţestiben talált kentaur füles aranyozott ezüstamforához. Maxim Levada a két ezüstedény fotóját egymás mellé helyezve érzékelteti a hasonlóságot. Vizsgálódása kiterjed a Seuso- kincs Vadásztáljára is, amelyet többek között a svájci kaiseraugsti késő római kori kincslelet táljával vet össze. A két tálat díszítő dekorációs technika alapján arra következtet, hogy azonos kézműves központban készülhettek. A magyar régészekkel szakmai kapcsolatban álló kutató hívta fel tavaly a figyelmet azokra a római kori ezüstkancsókra is, amelyek egy internetes árverésen bukkantak fel Ukrajnában, s hasonlóságot mutattak a Seuso-készlet egyes darabjaival.

A Seuso-kincsekhez tartozó leopárd füles amfora hasonlóságot mutat az Ermitázsban őrzött lelettel Fotó: archív

A kijevi régész szerint "feltűnően hasonlítanak" egymásra: balra a Conţeşti-, jobbra a Seuso-kincs amforája
Fotó: Maxim Levada archív felvétele

Értük a Violity Aukciós Régisek nevű árverező cégnek több mint egymillió hrivnyát, 13 millió forintot meghaladó összeget fizetett az inkognitóját megtartó vevő. Dézsy Zoltán filmrendező, szerkesztő-riporter, aki áprilisban készül bemutatni A Seuso- kincsek rejtélye című dokumentumfilmje második részét – nagy leleplezéseket ígérve –, úgy tudja, a szomszédos országban felbukkant ezüstkancsók egy magyar gyűjtőhöz kerültek, árverésüket Ukrajnában csak taktikai okokból hirdették meg, erről egy nemrég vele készült interjúban beszélt. Mint ismert, itthon a Magyar Tudományos Akadémia által létrehozott Seuso Munkabizottság végzi az állami kincsvásárlás után két éve Londonból Budapestre szállított hét ezüstedény és a rejtésükre szolgáló üst tudományos vizsgálatát. Mráv Zsolt régész-főmuzeológus, a Seuso Munkabizottság koordinátora lapunk megkeresésére válaszolva elmondta, hogy ezt a munkát „gőzerővel folytatják” egy ötéves kutatóprogram keretében. Az újabb természettudományos vizsgálatokhoz Szabadbattyánban (a római kori palota ásatási területén – a szerk.) és máshol is földmintát vettek.

A kincs összehasonlító elemzésénél nemzetközi kitekintéssel analógiát vonnak a más országokban talált hasonló római kori kincsleletekkel. A sokrétű és időigényes tudományos vizsgálatokról ezért előzetesen nem nyilatkoznak, erre csak a kellően megalapozott kutatási eredmények alapján kerülhet sor. A Seuso-kincshez tartozó amfora még a készlet több tárgyával együtt egyelőre az angol Lord Northampton birtokában van, ezért csak később adódhat lehetőség a vele kapcsolatos bármilyen itthoni párhuzamos vizsgálódásra az Ermitázsban őrzött hasonló ókori ötvös remekkel.

Hivatalos nyilatkozatok szerint tárgyalások folynak a főnemes által birtokolt, ismert hét Seuso edény állami megvásárlására. Az ezüstkészlettel kapcsolatos legutóbbi hír, még az idén állandó Seuso kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Múzeumban. Nem nehéz megtippelni, akár már a tavaszi időpont is lehetséges a kiállítás megnyitására: a Seuso-kincs részleges hazahozatalának 2014 márciusában történt kétéves évfordulója alkalmából.