Tojásfestés, hypóval? Egyszerű technika, látványos eredmény

A megrajzolt virágok szirmait, leveleit roppant egyszerű módszerrel színezi ő maga is, amikor erre biztat. Kicsiny pálinkás pohárba hypót tölt, amibe belemártja a fa fogpiszkálót, majd ezzel kapirgálja a festett tojás felszínét. Szó se róla, szép árnyalatok keletkeznek így, s ő maga ezzel a végletesen egyszerű eszközzel festi-rajzolja a különböző nagyságú tojásokra tájképeit, portréit is.

De mint tudjuk, nem az eszköz számít, hanem a kéz, amely alkot! Valaha a tojáshímző asszonyok közül is kiemelkedett az az egy-két specialista helyenként, akinek varázslatos hímes tojásainak híre futott a kisebb-nagyobb közösségekben.

A magyar tájak jellemző motívumkincsét a született tehetségek alakították oly szépségesre, mint amilyeneket ma népművészeti igényűnek és rangúnak tartunk, s nem mindenki tudott oly gyönyörű énekes madarakat és nyíló virágokat festeni, karcolni, írókázni, viaszolni, faragni a tojáshéjra, mint amiket mutogatnak a néprajzi gyűjteményekben.

Daru Péterné Aszalai Eszter üvegkép- és tojásfestő Hódmezővásárhelyen született, s tizenkét esztendősen az egyik neves cserepes családnál, Mónuséknál tanult írókázni. A kezében rejlő tehetség hamar kiviláglott, s talán a vérrel is hozta magával a képességet. Édesapja és két testvére gyerekei mind írókáztak a hódmezővásárhelyi majolikagyárban, s Eszter is itt szabadult szakmunkásként, majd porcelánfestőként dolgozott tovább.

- Ha még messzebb kutatunk a famíliában, akkor az apai nagyanyám testvéréhez, Forrai Bálinthoz jutunk - bólogat, mert biztatom, ugyan nézzünk még kicsit körül Hódmezővásárhelyen! - Cserepes volt a susáni városrészen, idézi meg Bálint rokont, a fazekast. Ő-zve beszél, a jellegzetes hangzók megmaradtak, hiszen csupán decemberben lesz három esztendeje, hogy a Dunántúlra költöztek.

- Három gyermekünk van, egyik Móron lakik, a másik Tácon, s a harmadik Hollandiában. Legalább az első kettőhöz közel legyünk, ezt akartuk - magyarázza, s bemutatja férjét. Az áthatóan kékszemű férfit 1984-ben agyi katasztrófa érte, részlegesen megbénult, nagyon keveset tud beszélni. Eszter azóta otthon ápolja, nem hagyják magára a férfit, s viszik magukkal mindenhová.

- Nekünk akkor is ő a családfő - teszi hozzá eltökélten, s megerősíti, hogy talán nincs olyan család, ahol ne vinnének valami keresztet. De ők nem érzik annak. Péter különösen kommunikál. Ha nem tudja megmondani, ki járt náluk, akkor elősorolja, hány kiló és hány éves az illető, s ők kitalálják. A baleset után a kétéves kislánya tanítgatta színes képecskék segítségével újra beszélni, most a kisunokák tanulnak együtt a nagypapával. Aki nagyon büszke a feleségére, hogy ismerik, keresik, hívják.

Eszter tojásfestő szenvedélye a gyerekkorból származik, de régen túllépett a húsvéti tojások elkészítésén, noha gyönyörűségesek láthatóak a bodajki ház minden szögletében. Ám náluk karácsonykor a fenyőfán is tojások lógnak, festett angyalkákkal a hátukon. És Bodajk várossá válásakor Eszter tojásokra festette meg az újdonsült város nevezetes épületeit, s tájképeket, portrékat is fest. S kérnek tőle vadászjelenetest, horgászost, legutoljára strucctojásra festett számítógépen író nyuszit. Hát, ez nem a klasszikus népművészet, ez igaz. De kézművesként zsűrizett hímes tojásait tartják számon!

Az ölébe terít egy ruhaszalvétát, arra papírzsebkendőt, s mutatja, hogyan dolgozik. Sokat jár óvodákba, iskolákba, játszóházakba, szívesen megosztja tudományát bárkivel, de amit nem lehet megosztani, azt nem lehet. Az a könnyedség, ahogyan ő a virágokat, madarakat, halas, felezett madaras-kosaras, székely, ökörhugyozásos hódmezővásárhelyi népi mintákat a tojásra kanyarítja, csak ő tudja. Vagy akinek a kezében ugyanilyen kincs rejtezik. És a tojások! Fürj, fácán, vadkacsa, tyúk, pulyka, kacsa, liba, emu, strucc -nagyság szerinti sorrendben.

Egy lyukat fúr a keskenyebbik végükre, óvatosan, injekciós tűvel kiszívja a belsejüket, fertőtleníti őket, mert különben záptojás büdösségűre romlanának. Ruhafestékben tartja egy-két napot őket, sütőajtóban szárítja, s következik a mintázás. Nem készít előrajzot, szikével és fogpiszkálóval is azonnal a kész motívum bukkan elő a keze alól. A porcelánfestői múltból emlékezetében megőrzött mintákat hófehér tojásokra festette, ezek sem népiek, de a tojás mint forma és felület más műfajok kézműveseit is megihlette. Porcelán, drágakő, fa alapanyagokból.

Nekünk, magyaroknak persze a húsvéti tojások a legkedvesebbek, az örök élet jelképeként, Jézus megtestesítőjeként. Az ajándék piros tojás, hímes tojás a húsvét, a feltámadás, a tavasz és az újjáéledés szimbólumai. A rájuk festett jelekkel együtt.