Hétvége

2017.04.21. 21:46

Varázsvilág: lejönni nehezebb az Everestről

Egy csillogó, fehér kő kapott kiemelt helyet az íróasztalomon, ami összeköt a világ tetejével.

Buthy Lilla

Kézzelfoghatóvá teszi az elérhetetlent, és tágít a határokon. Azt üzeni: nincs lehetetlen. Ha valamit meg lehet csinálni, akkor meg is tudjuk csinálni. A követ egy háromgyerekes édesanyától kaptam, aki nemrég valóra váltotta álmát. Tizenkét napig tartó, nehéz kalandra indult, és egészen az Everest-alaptáborig, 5300 méterig vitte föl a szíve. Szilvia csak magának nem pakolt követ az alaptáborból. Magával hozta viszont a felhőket, a jakokat, a serpákat, a kedvenc hegyét, az Amadablant és a színes imazászlókat, melyek fohászokat röpítenek a szélben. Minden mélységet és minden magasságot. A nyugalmat. Kövek nélkül is őriz minden pillanatot.

Mindenütt színes, négyszögletes ruhadarabok, melyek hegygerinceket kötnek össze, és imákat visznek a szélben

„Szia Lilla! Megjöttem Nepálból, a Himalájából, ahol feljutottam az Everest Alaptáborba. Nagyon ügyesen és kitartóan, de iszonyú nehéz volt. Köszönöm, hogy drukkoltál. Szilvi” – csilingelt bele a márciusvégi keddembe az email, vigyorgósra fordítva az értekezletet, amin ültem.

Megcsinálta.

Czémán Szilviával 2016 novemberében beszélgettem először, amiből cikk is született. „A velencei anyukának van egy álma: egy évvel ezelőtt eldöntötte, változtat az életén. Az újévi fogadalmát tettek követték, és márciusban a Himalájába utazik” – írtam akkor. Így, semmi kérdőjel, semmi „lehet, hogy”. Utazik és pont. Szilvia impulzív személyisége, szuggesztív előadásmódja négyezer méter fölé sodort engem is, és kétségem sem volt afelől, hogy meghódítja a magaslatait. Szilvia 39 évesen döntött úgy, feláll a kanapéról. Túrázni, jógázni és falat mászni kezdett, nem sokkal később pedig álmodni. Nagyot, vagyis inkább magasat. Cikkünk nyomán még olvasóink is aggódásukat fejezték ki szerkesztőségünknek címzett leveleikben. Volt, aki Szilvi elérhetőségeit kérte, hogy lebeszélhesse az anyukát az extrém elhatározásáról. Szilvi hajthatatlan volt, és mosolyogva legyintett a visszahúzó, vagy épp negatív reakciókra. – Olyan emberek készítenek fel, akik már végigcsinálták ezt az utat, illetve az Elbruszt is megmászták. Nemrég jöttek haza a Mera Peak és az Island Peakről, amik a Himalája legmagasabb trekking csúcsai, 6640 és 6280 méter magasan vannak. Rendszeresen edzek, és tisztában vagyok a határaimmal. Ha nem fog menni, megállok – fogalmazott akkor, 2016 novemberében. Mindent legyőzött: előítéleteket, félelmet, tériszonyt, még a gerincsérvet is.

Márciusban összepakolta a túrazsákját, és repülőre szállt. 23 óra utazás először a világ végére, Katmanduba ért, majd újabb repülőút után fel a világ tetejére. A rossz időjárási körülmények miatt nem indult gép Luklába, így két napot töltött a saját leírása szerint büdös, koszos, autódudáktól hangos Katmanduban, hogy aztán – annak ellenére, hogy ott már érezhetően kevesebb a levegő – végre fellélegezhessen a csendes hegyek világában. – Lukla, kicsiny repülőtér Kelet-Nepálban, a Himalája lábánál. Egy szél ráncigálta, kis „lélekvesztőre” tizenhat ember fér fel. Tudni kell helyezkedni is, hiszen aki jó oldalt választ, a félórás út alatt végig látja a Himaláját – meséli Szilvi. A landolás után kezdetét vette a kaland, a tizenkét napos gyaloglás. Sokkal nehezebb volt, mint amire készült. Az embert próbáló út során először a hideggel harcolt. A fűtetlen menedékházakban éjszaka mínusz 15 fok volt, még a lélegzete is odafagyott a hálózsákra. Négyezer méternél jött a holtpont is: felszínes alvás, pánikszerű felébredés, fulladás. Ezen a magasságon az is nehéz, hogy az ember felvegye a cipőjét. A kezét feltörte a túrabot. A túra során nincs fürdés, nincs hajmosás, nincs fűtés, nincs meleg víz: wifi viszont a hegyen is van, rá lehet csatlakozni az Everestre. „Varázsvilág ez, de küldjetek oxigént” – posztolta ki közösségi oldalán a magasból, hírt adva magáról a családjának és barátainak. – Egy bizonyos magasság fölött nem gondolkodsz, nem filozofálsz az élet nagy kérdéseiről. A gondolatok leredukálódnak arra, hogy: „jó, most még öt lépést megteszek, aztán megállok lihegni” – teszi hozzá nevetve.

Szilvia mégis azt mondja, lejönni nehezebb volt a hegyről: távolodni, ott hagyni, hátat fordítani a mitikus csúcsoknak, melyektől türelmet tanult. Ezzel kellett a leginkább megküzdenie.

Az élet rácáfol

Vannak női és férfi szerepek? Női és férfi szakmák? Hobbik, álmok? Az asszony, aki eljutott a Himalájára, és ezzel élete álmát valósította meg, önmaga előtt bizonyítva, hogy a családtól egy időre elszakadva másra is képes, mint a szintén fárasztó napi rutinra. Akárcsak a miskolci családanya, aki kutyaszánnal szelte át a norvég tundrát, miután a közösségi oldalon 13 ezer szavazattal kivívta az indulás jogát. Párjuk, társuk támogatta őket ebben, mert másképp nem megy. Nyilván ugyanez történt a leginkább a televízióból ismert, egykor Fehérváron is sokat szerepelt férfi színésszel is, aki – szintén élete álmaként – igen magasra jutott a Himaláján. Gondolom, felesége tudtával és beleegyezésével. Az előítéletektől persze nagyon nehéz szabadulni, miközben az élet számtalanszor rácáfol azokra. A nők bizony többször hallhatták az elmúlt években, hivatalos helyekről is, hogy mi az elsődleges feladatuk. Gyerekeket szülni és nevelni, ellátni a családot, mosni, takarítani, főzni. Apropó, fakanál. Érdekes, hogy rengeteg férfi áll nagyon szívesen a konyhapult mellé, és érdekes, hogy a legjobb szakácsok túlnyomó többsége férfi. Az is előfordul, hogy a férj marad otthon a gyerekkel, mert az anyának biztosabb és jobb megélhetést biztosító szakmája van. A szülés persze mindig a nők előjoga marad, a gyereknevelés azonban már közös felelősség. Legalábbis így kellene lennie. Szakmák, szerepek, nemi meghatározottság? Utóbbival is jobb, ha csínján bánunk. Mást ne mondjak, léteznek férfias nők és nőies férfiak. Ebbe azonban most, engedelmükkel, nem mennék bele. Azt hiszem, túl messzire vezetne.

Szabó Zoltán

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!