Fordulat a Bakonyi család történetében - Együtt költözhetnek új otthonukba

Bakonyiék 13 évig éltek a mostani megállókuckótól száz méterre lévő toronyházban. Tavaszra azonban annyira felhalmozták a lakbértartozást, hogy az fél millió körüli összegre rúg, így a szerződés és a jog értelmében július 8-án kilakoltatták őket. Kevéske bútoruk a lezárt lakásban maradt, ők pedig – pár ruhaneművel – utcára kerültek. A szó szoros értelmében. Az állami gondozott, rokontalan Erzsinek, a bátyjával jó viszonyt évek óta nem ápoló Lászlónak és a csöndes, amolyen magának való srácnak mondható Tibornak ugyanis nincs hova menniük.

Jelenlegi ideiglenes lakcímük a 20-as busz fordulójánál, az izzasztó hőséget sugárzó fémborítású megállóban, három padon van, ez a hálószoba. A gardrób a pad háta mögött, a konyha a segítők által a minap odavitt kék hűtőtáska, a fürdő két narancsosvödör. A toalett az út túloldalán lévő fenyős terület, vagy – a szükség jellege szerint – a közeli orvosi rendelő.

Németh Marika nem messze lakik innen, egy panelházban. Ételt, vizet hozott többször Bakonyiéknak, beszélget velük, igyekszik eljárni ügyükben. Bár ez eléggé nehéz.

– Érdeklődtünk a lakótelep egyik szállójában, ott egy éjjelre 9 ezer forintért alhatnának, de mikor kiderült, ők egy család, hirtelen már nem állt a lehetőség... A másik szállón teljes a kihasználtság, nincs hely, most legfeljebb úgy tudnának elkerülni innen, hogy az apa a hajléktalanszállóra megy a Sörház térre, az anya a nőire, Tibor meg harmadik helyre...

– Abba beleszakadna a szívem. Inkább maradunk – mondja Laci, aki 30 évig Volános dolgozó volt. Egyszer hazafelé kerekezett egy éjszakai műszakból. Egy mikrobusz egy közlekedési táblához csapta. Az 55 éves férfi fején tenyérnyi műtéti heg. A munkáját a fejfájások, rosszullétek miatt nem tudta végezni, ellátást nem kap. Helyzetét pár éve egy vándor ágyneműárus is kihasználta, rábeszélte egy áruhitelre, amelyet Erzsébet közmunkás béréből vonnak. A család jelenleg így 28 ezer forintból és az arra járók segítségeiből él.

Utóbbi még kitart. A rendőrjárőr óriási pizzát vitt nekik, a Sapa gyáregységének dolgozói hol pénzt, hol ételt. A buszsofőrök pedig minden fordulóban odaintegetnek. Így megy ez egy régi kollégával.

A város közleménye:

"A sajtóban felröppent hírt megelőzően a szociális ellátórendszer szakemberei már napok óta dolgoztak azon, hogy kielégítő megoldást találjanak és fedelet biztosítsanak a háromfős családnak" - áll a buszmegállóban lakó Bakonyi család helyzetéről Székesfehérvár Megyei Jogú Város közösségi oldalán, egy friss közleményben. Az erőfeszítések végül eredményre vezettek, és CSÜTÖRTÖKÖN (július 23-án, a szerk.) MÁR KÖLTÖZHETNEK BAKONYIÉK. Minderről az önkormányzat képviseletében Kincses Zsolt Dávid, a Polgármesteri Hivatal Hatósági Főosztályának vezetője és Zsabka Attila, a Kríziskezelő Központ vezetője tájékoztatta a családfőt, aki elismerte: valóban ők választották ezt az utat, ideiglenesen a buszváróban húzták meg magukat, de most nagyon boldogok, hiszen a városnak köszönhetően a család együtt maradhat.

Az önkormányzat illetékeseinek az apa elmondta, kicsit meglepődtek a sajtó helyszíni megjelenésén, hiszen ők nem kértek volna a hirtelen jött "érdeklődésből", csupán a közös elhelyezésükig eltelő időszakot kívánták átvészelni a megállóban, és végig bíztak benne, hogy sikerül az elhelyezésükre megoldást találni.

Bakonyiék a Kríziskezelő Központ egyik intézményében kapnak közös elhelyezést – egy nagyobb méretű, családi szobát –, ami alkalmas lehet számukra az újrakezdésre. A város segít a költözésben, sőt az Önkormányzat kezdeményezésére a család két férfitagjának is munkát is ajánl a Városgondnokság, áll továbbá a kiadott közleményben.
A feleség már az önkormányzati társaságnál dolgozik, és most a család két férfi tagját is várja felvételi elbeszélgetésre a Városgondnokság, ahol megfelelő munkát biztosítanának számukra. Így nemcsak lakhatásuk oldódik meg, hanem mindannyian újra esélyt kaptak a munkavállalásra is – együtt maradhat tehát a háromfős család.