2019-ben nyithat a koronázóbazilikát bemutató látogatóközpont

Többféle szám és elképzelés hangzott el az elmúlt években az egykori koronázó bazilika és Székesfehérvár koronázóvárosi jelentőségének bemutatásával kapcsolatos tervekkel kapcsolatban. Székesfehérvár polgármesterét arról kérdeztük, hol is tart jelenleg az Árpád-ház program, már ami annak fehérvári vonatkozásait illeti.

A nyolcvanas évek végén készült fotón látható, hogy a bazilika kőmaradványai még a romterületen voltak, "szétszóródva"

Amint arról beszámoltunk, a program egyik fő eleme a volt Köztársaság moziból kialakítandó látogatóközpont, amelyre 2,3 milliárdos keretet biztosított a kormány. Mint megtudtuk, már az engedélyes terv elkészítése zajlik, amely egészen biztosan magában foglalja a pince és a mozitér átalakítását, amely a templom kőfaragványainak ad helyet. Az viszont még nem dőlt el, hogy az Árpád-házi kutatóközpontot a volt mozi tetőterében vagy esetleg a városi levéltárhoz kapcsolódóan alakítják ki. A bazilika köveinek méltó, egyben kutatható módon való elhelyezésével kapcsolatos szakmai munka Biczó Piroska régész és Kulcsár Mihály múzeumigazgató irányításával megkezdődött. Nem csak a kövek szállítását kell megtervezni, azt is el kell dönteni, mely kövek kerülnek az új raktárba és melyeket mutatják majd be a kiállítótérben. Van elképzelés például a koronázó templom kapujának újraépítésére is, e szimbolikus átjárón keresztül érkeznének a látogatók a múzeumba.

- Ez a látogatótér nem csak a kőfaragványokról kell hogy szóljon, a 21. századi technika segítségül hívásával be kell mutatnia a templom egyes korszakait, az épület, illetve Székesfehérvár mint történelmi főváros jelentőségét is. A kormány ezt a két elképzelést együtt várja vissza, hogy az első ütem tekintetében meg tudja hozni az utolsó döntést. A szükséges forrást tartalmazza a költségvetés. 2018-2019 fordulójára elkészülhet a felújítás, 2019-ben kiállítással együtt nyithat a látogatóközpont - mondta Cser-Palkovics András.

A friss képen a mostani állapot látható: a remények szerint a kövek kutatható bemutatása is megvalósul a látogatóközpontban
Fotó: Molnár Artúr

A másik nagyon fontos kérdés az, hogy mi történik magával a romterülettel, a Nemzeti Emlékhellyel, beleértve a Királyi Séta útvonalának kérdését: - Szeretnénk egy olyan útvonalat kialakítani, amely érintené a látogatóközpontot, a Várkörutat és a főteret is. Az Arany János utca felújítását, a Géza-kori négykaréjos templom maradványainak üvegpadló alatti bemutatását önkormányzati forrásból valósítjuk meg, ám szeretnénk, hogy ez az Árpád-ház programban elszámolható legyen. 2022-hez, az Aranybulla kiadásának kerek évfordulójához kapcsolódva pedig a Csúcsos-hegy környékének rehabilitációját,közösségi tér kialakítását is szeretnénk megvalósítani - folytatta Fehérvár polgármestere. A Nemzeti Emlékhely kérdése ettől különválasztandó: további vizsgálatra van szükség annak eldöntésére, hogy a jelenlegi állapotok maradjanak-e, esetleg emeljék meg másfél-két méteres magasságig a meglévő falmaradványokat. A harmadik lehetőség pedig a templom valamely részének újjáépítése, amely alkalmas lehetne arra, hogy a koronázó helyhez kötődő tárgyakat haza lehessen hozni (legyen szó akár a királyi csontokról, de világi, egyházi ereklyék tekintetében is le kell folytatni az ezzel kapcsolatos konzultációt). A negyedik, realitását tekintve kétséges verzió pedig a templom teljes újjáépítése: - Ha van egy ilyen program és egy elkötelezett kormányzat, legalább a lehetőségét vizsgáljuk meg ennek a kérdésnek. Ezek természetesen nem döntések, hanem felvetések a munkacsoport részéről. Ebben a kérdésben tehát azt javasoljuk, nem szabad elkapkodni a döntést, időt, akár éveket kell hagyni, hogy a szakmai, állampolgári vita lefolytatódjon. Ennek megfelelően a Nemzeti Emlékhely melletti épületek korábban tervezett átépítését sem szabad elkapodni. 2038 azonban csak akkor ünnepelhető méltó módon, ha a romkert területe is erre méltó állapotú lesz. Siettetni azonban nem szabad a változtatást, mert amit a mai technikával nem tudunk megvalósítani, arra tíz-tizenkét év múlva lehet, hogy képesek leszünk - foglalta össze Fehérvár polgármestere.

KÖZALAPÍTVÁNY ÉS ÁRPÁD-HÁZ-KIÁLLÍTÁS

A Nemzeti Emlékhely Közalapítvány kuratóriumának legutóbbi ülésén szóba került egy nagyszabású Árpád-ház-kiállítás is: az országos Árpád-ház program az első perctől kezdve tartalmazta egy nagy, 600 millió forint költségű, az uralkodóházat bemutató kiállítás életre hívását is, amely egy helyre gyűjtené a külföldön is őrzött ereklyéket. Most úgy tűnik, a kiállítást a Nemzeti Múzeum egyenesen Székesfehérváron mutatná be. Helyszínként felmerült a Fekete Sas Szálló felújítandó épülete, de az is, hogy mivel a múzeumi terek átgondolása folyamatban van, akár a volt rendház épülete is átalakítható lenne a nagyszabású kiállítás befogadására. ezek azonban még csak ötletek. Amint Fehérvár polgármestere hangsúlyozta, szeretnék a közalapítványt jobban bekapcsolni a program vérkeringésébe, hiszen a társadalmasítást, népszerűsítést, a döntések segítését kiválóan képes megoldani a közalapítvány.

A LEGJOBBAKKAL

Az Árpád-házat és a középkor ezen időszakát vizsgáló kutatóközpont a remények szerint a történelmi időszakot legjobban ismerő szakembereket vonzza Székesfehérvárra. A levéltár és az önkormányzat együttműködésben van Zsoldos Attila középkorkutató történésszel, a város vezetése szeretne minél több magas kvalitású szakembert Fehérvárra vonzani. A fiatal régészek, művészettörténészek számára pedig ösztöndíj lehetőségét is kínálják az erős szellemi hátország megteremtése érdekében.