A kőszárhegyi címerben ott a Seuso-kincs

- Gyönyörködve jártam körbe a vitrinekben kiállított ezüsttárgyakat. Végre itthon vannak Magyarország családi ezüstjének első példányai. Külön büszkeséggel töltött el, hogy ezt tizenhat évvel ezelőtt megálmodtam, sőt címerbe is foglaltam. Ugyanis Fejér megyében összesen huszonhárom településnek terveztem címert, többek között Alsószentiván, Csókakő, Pákozd, Pátka, Vereb és Zámoly számára. Így amikor 1998-ban elkészítettem Kőszárhegy község címerét, a Seuso-kincs akkor még csak képről ismert két karakteres darabját, két kancsót foglaltam a címerbe - mondta Szászi József tanár. Mivel csaknem minden települési címerem mesélő címer, azaz elmeséli a település nevét, földrajzi fekvését, vagy egy-egy történelmi nevezetességét, adott volt, hogy Kőszárhegy címerébe a névadó hegy mellett a Seuso-kincseket jelenítsem meg. Nagy örömmel tölt el, hogy október 3-án végre egy kis időre Székesfehérvárra haza látogatott e pártatlan kincslelet, így beteljesült egy csaknem tízéves álmom. Az, amit Kőszárhegy község önkormányzatával együtt a Seuso-kinccsel kapcsolatban fogalmaztunk meg annak idején: A község lakói bíznak abban, hogy az ezüst kincslelet Kőszárhegyi-kincs néven újra hazánkban lesz egyszer .

A címer álló helyzetű, gallérozott, háromszögletű pajzs. A kék gallér közepén egy ezüst heraldikai rózsa lebeg. A rózsától jobbra és balra, fülével kifelé fordulva egy-egy lebegő ezüst korsó látható. A szimmetrikusan elhelyezkedő két ezüst korsó nem egyforma, a jobboldali kerek, a baloldali nyolcszögletes. A kék gallér alatti arany ékben egy szabályos zöld halomból kinövő szőlőtőke látható. A szőlőtőke egy zöld karót fon körbe, valamint jobbra és balra egy-egy szőlőfürtöt és három zöld levelet tart.