Hírek

2014.04.16. 14:35

A Holokauszt Magyarországi Emléknapján a vészkorszakra emlékeztek

Az egykori fehérvári zsinagóga helyén emlékeztek szerdán a holokauszt idején elpusztított zsidó honfitársainkra és a székesfehérvári zsidóság mártírjaira.

Klecska Ernő

– Emlékezünk mártírjainkra, akiket embertelen körülmények között hurcoltak el otthonaikból, megaláztak, megkínoztak és szívtelenül, lelketlenül elpusztítottak. 6 millió európai, ezen belül hatszázezer magyar, Székesfehérvár és környékbeli településről 3000 hittestvérünket gettóba, haláltáborokba vittek, kényszermunkára hurcoltak. Megalázott honfitársaink teljes jogú magyar állampolgárok voltak – idézte fel Neubart István, a fehérvári zsidó hitközség elnöke.

A mindenkori kormányoknak, a politikusoknak és a társadalom tagjainak minden eszközzel már a csírájában fel kell lépni az antiszemitizmus, rasszizmus, kirekesztés minden formája ellen – fogalmazott.

– Ezen napon azokra a katonákra is emlékezünk akik lerombolták a gettók és a lágerek falait, megnyitották a szabadsághoz vezető utat a végsőkig meggyötört emberek számára. Emlékezünk azokra, akik emberek maradtak az embertelenségben. Azokra, az ismert és ismeretlen ember-mentőkre, akik saját életük kockáztatásával mentették a halálba indulókat, vagy akár egy szelet kenyérrel segítették túlélni a vészkorszakot – mondta Neubart István.

– A magyarországi zsidóság 1944 tragédiájához vezető útnak mintegy egymást követő állomásait jelezték azok a törvények, amelyek jogi normákba rendezve fosztottak meg embereket alapvető jogaiktól, lehetőségeiktől azzal az indokkal, hogy zsidónak születtek. Ezek közül az első az 1920-as években meghozott numerus clausus volt. A jogszabály, amely korlátozta a felsőfokú intézménybe felvehetők arányát elsők között volt Európa zsidóellenes törvényei között – emlékeztetett.

– Sokan megjegyzik, hogy a zsidók mindig a holokausztról beszélnek. Ennek legfőbb célja, hogy a múlt hibáiból tanulva soha többet, sehol és senkivel ne történhessen hasonló tragédia – szögezte le az ismer fehérvári órásmester.

A megemlékezésen, ahol a város és a megye vezetői mellett számos magánember is lerótta kegyeletét, a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola diákjai adtak műsort.

Ezt követően „Falak, jelek, sorsok – Magyar zsidók deportálása Auschwitzba” címmel nyílt kiállítás a Vörösmarty Színházban, azt Szikora János igazgató és Cser-Palkovics András polgármester nyitotta meg. Kozáry Ferenc színművész és Heller Adrián zongorista működik közre. A vándorkiállítás célja, hogy középiskolás diákok, tanáraik és a téma iránt érdeklődők megismerhessék a magyar történelem egyik legtragikusabb időszakát.Szikora János úgy szerint amíg világ a világ, a holokauszt időszerű történelmi lecke lesz az emberiség számára, amiből vizsgázni kell tudni, ha a történelem arra kényszerít.

Cser-Palkovics András kiemelte: fel kell hívni a figyelmet a gaztettekre és emlékezni kell ahhoz, hogy soha többé ne történhessen meg ilyen tragédia.

– Az áldozatok közül háromezren fehérvári polgárok voltak, ennek a városnak a közösségét építették és innen, fehérvári otthonukból hurcolták el őket. Az Ősz utcában, a Távirda utcában, a Sütő utcában, az Ybl Miklós utcában, illetve a Kígyó és a Lövölde utcákban is alakítottak ki gettókat, majd innen vitték el az áldozatokat a haláltáborokba – emlékeztetett.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!