A királyi pár sírjában talált uralkodói jelvények időlegesen hazakerültek

Megtekinthetőek az 1848-ban Székesfehérváron feltárt sírokban talált eredeti halotti díszek és uralkodói jelvények is. Lapunk Szabados György történészt kérte fel személyes tárlatvezetésre.

- A kiállítás III. Bélának, a magyar középkor egyik legjelentősebb uralkodójának szenteltetett. Béla 1196-ban hunyt el, s Székesfehérváron lett eltemetve. Jelentősége nemcsak politikai és köztörténeti, hanem székesfehérvári szempontból is hatalmas. Béla és Anna alkotják az egyetlen középkori királyi párt, akik temetkezési helyét, földi maradványait teljes bizonyossággal be tudjuk azonosítani - mondta el a történész. - Külön szerencsénk, hogy egy olyan király földi maradványai vannak meg, akire valóban csak a legjobb szívvel emlékezhetünk. III. Béla nagyvonalú, kegyelemre hajlamos király volt. Kezéhez nem tapad rokonvér. Nemcsak nagy király volt, akinek az országlása idején hazánkban béke honolt, hanem emberséges is - folytatta Szabados György.

Szabados szerint az eredeti síroknak is Fehérváron lenne a helye

A tárlat legértékesebb darabjai Béla és Anna sírjából származó, eredeti leletek.

- Anna királyné földi maradványainak mellékleteiből a halotti korona és a gyűrű maradt meg. A többi nem bírta ki a föld alatt. Ruhák lehettek és esetleg olyan fémtárgyak, amelyek elkallódtak.

Bélának jóval gazdagabb a sírmelléklete: halotti korona, jogar, kard, kereszt, melldísz, gyűrű, sarkantyúpár és karperec is előkerült és épségben megmaradt. A feszület egy körmeneti vagy egy zarándokkereszt. Az utóbbi értelmezésének történeti háttere a következő: III. Béla élete vége felé keresztes hadjárat vezetésére tett fogadalmat, hiszen akkorra már minden valamire való európai nagyhatalom vezetett oda hadjáratot, s a korban Magyarország is ilyen volt. Azonban Béla, halálát érezve, fiára, a későbbi II. Andrásra testálta a feladatot. A zarándokkereszttel értelmezés szerint Béla mintegy sírba vitte a keresztes zarándoklatra - vagyis Jeruzsálem visszafoglalására - tett fogadalmát.

Béla sírjából való eredeti királyi díszek és jelvények Fotók: Kiszely

A királyi párnak kétféle arcrekonstrukcióját is bemutatja a kiállítás. Ezeket természettudományos alapon, a koponya felületére, az izomtapadásokra vonatkoztatva készítették el. Bélának markáns, északi jellegű arca volt.

A tárlat felvonultatja a királyi pár sírrekonstrukcióját is. Az eredeti csontvázakat jelen pillanatban a budavári Mátyás-templomban őrzik.

- III. Béla királyunk végakarata az volt, hogy a székesfehérvári Bazilikában helyezzék el az ő és Anna földi maradványait - mondta végezetül Szabados György, aki szakmailag és emberileg is amellett foglal állást, hogy a királyi pár földi maradványai kerüljenek vissza Székesfehérvárra.