A kis gólyák békésen tűrték

Valóban,nyugodtan tűrték, ahogy a kis gyermek- és idősebb kezek óvatosan simogatták őket.Minden tavasszal legkésőbb Gábor-napra mindig megérkeztek.Az ember óhatatlanul beleérzi a hálájukat, ugyanis az első fészek Csontos Gáborbácsi telkén volt, ami szemben van a mostani hellyel.Hogyan gyűrűztek ebben az évben? A hat fióka gyűrűzése közben kérdeztem Fenyvesi Lacitól, hogy mit jelent a„Gólya Road Show”.

Fenyvesi László elmondta, hogy az igazgatóság és az MME munkatársai évtizedek óta minden év júniusában felkeresik a fehér gólyák fészkeit, hogy meggyűrűzzék a fiókákat. Ezek a jelölések nyitottá teszik a vonulásukat, az élettartamukat. Megfigyelhetik az egymáshoz és a területhez való hűségüket, kötődésüket.

A gyerekek szeretettel simogatták a kis fiókákat, azok pedig békésen tűrték a zaklatást Fotó: Szabó Máté

Pár évvel ezelőtt a Tápió-vidéki madarászok körében támadt az ötlet, hogy hívják meg a helyi lakosokat, az esemény iránt érdeklődőket, akik szó szerint testközelből is szeretnék megismerni a gólyafiókát. És most engem is meghívtak, és igen, nagyon szerettem volna megsimogatni egy kis gólyafiókát. Bíztam benne, hogy mások is így gondolják, s feltettem egy közösségi oldalra az eseményt.

Élmény volt, ahogy az E.on munkatársainak a segítségével Fenyvesi László lehozta nekünk ezeket a csodaszép fiókákat. Jól tűrték az óvatos, gondoskodó simogatásokat, a testi épségükre vigyázó gyűrűzést. Nincs talán ember, aki ne ismerné a gólyát. A néphit szerint a termékenység, a bőség, a hűség és az anyai gondoskodás szimbóluma.

Hozzánk hasonlóan több európai nép is a nemzet madarának nevezi. De vajon meddig? Kötél Dóra és Molnár Máté, akik szintén tagjai az egyesületnek, sok-sok hasznos információt adtak át nekünk. Máté Pákozdon él, jó volt látni, hogy milyen elkötelezett a természet, s annak élővilága iránt. Fenyvesi Lacival együtt hárman voltak ők is, így minden kisgólyához jutott egy-egy hozzáértő ember. Döbbenetes volt hallani, hogy ezeknek a kedves madaraknak nagy számban csökken a létszámuk, s egyre jobban elveszítik a táplálkozásra alkalmas területeket. Napjainkban alig van már legelő háziállat-állomány. A parlagon hagyott területeken a gólyák a növényzettől nem tudnak táplálkozni.

A régi márciusok a szántó-vető és az állattartó gazdák számára az élet megújulását jelentették. Megmozdult minden: földön és levegőben egyaránt. Áldásos tevékenységükkel segítették a gólyákat is: bőven találtak ennivalót a gondozott földeken, legelőkön. Úgy tudjuk, hogy kedvenc eledelük a béka. Na, de melyik? Az ásóbéka. Igen, a homokozós. Változatos a táplálkozásuk: szöcske, sáska, cserebogarak. Szeretik az apró rágcsálókat, de a gilisztát is fogyasztják. Láttam többször is, amikor a fiókák a fészekben siklót rángattak. Olyan volt, mint egy kötélhúzás. Veszélyforrás számukra a középfeszültségű légvezeték-hálózat is. A tartóoszlopokon lévő fészkeken gyakran éri áramütés őket. Egy olyan világba repítettek bennünket június végén, ahol nemcsak a kelepelő, csodálatosan szárnyaló madarat láthattuk, hanem megismerhettük a gondjaikat is.

Azóta megtudtam, hogy nálunk volt a területet érintő településeken a legtöbb érdeklődő. Nemcsak helyi lakosok. Nagyon jó, mert hírét tudjuk vinni sokfelé a látottaknak, hallottaknak. Az is kiderült, hogy tizenkét gólyafészket látogattak meg. Többségben egy vagy két fiókát gyűrűztek. Egyik fészekben volt négy, Pákozdon van csak három fióka. Meglepetés volt nálunk a fészekben talált tojás is. Valamiért nem kelt ki a negyedik kisgólya. Nagy öröm volt, hogy azt is kézbe vehettük. A gyűrű a közösség, a szövetség és a végtelenség jelképe. Alakja a végtelenre és az örökkévalóságra utal, zártsága pedig a kapcsolódásra, a kötődésre egy természetfeletti hatalomhoz, egy közösséghez, vagy egy másik emberhez. A gyűrű viselése összeköt minket az erővel, az energiával. Most már a kisgólyákkal is.