A kiskacsa alakú üstökös

A téma, sajnos nem annyira ismert, mint a hasonló jelentőséggel bíró kutatások, pedig választ adhatnak többek között arra a kérdésre is: melyik volt a Naprendszer leg-ősibb anyaga?

Az üstökösök ugyanis mélyhűtött állapotban őrzik az ősi anyagot – amely nem olvadt fel és hűlt le újra, nem kristályosodott, alakult át az évmilliók alatt. Épp ezért a vizsgálatuk igen fontos.

Az elmúlt évszázadban számos űrszondát indítottak útjára, hogy információkat gyűjtsenek az üstökösökről – melyek egyébként a legsötétebb égitestek az űrben –, de a 2004-ben fellőtt Rosetta szolgáltatta az eddigi legtöbb adatot, ugyanis ez az egyetlen űrszonda, amely folyamatosan egy üstökös magja körül kering, megfigyeli hogyan alakítja át a Nap melege annak fagyott felszínét. Illetve, amely képes volt műszerekkel felszerelt robotot juttatni az üstökös felszínére.

– A Philae leszálló egység – amelyet a rajta lévő számos műszer miatt svájci bicskának is neveznek –, először 2014-ben (tíz év utazás után) érte el a Churyumov-Gerasimenko névre hallgató üstököst. A jelentős magyar részvétellel készített eszköz mintegy hatvan órán keresztül vizsgálta az üstökösmagot műszereivel, mérte az addig ismeretlen égitest felszíni fizikai és kémiai tulajdonságait – mondta el Tóth Imre, aki annak idején maga is részt vett az üstökös „kiválasztásában".

Mint azt megtudták a Churyumov-Gerasimenko üstükösnek közel öt kilométer az átmérője, hozzávetőleg tízmilliárd tonnát „nyom" és tizenkét óra alatt fordul meg tengelye körül.

– Sűrűsége a víznél is alacsonyabb, de nincsenek benne nagy terek vagy csarnokok. Viszont alakja – meglepően – egy kacsára emlékezteti az embert. Még sosem láttunk olyan üstököst, melynek ennyire szokatlan lett volna a magja. Úgy véljük, azért alakulhatott ki, mert három különböző részből olvadt össze, vagy mert az anyag kivájódott belőle – osztotta meg velünk téziseit a szakember, aki azt is elmondta: négy új molekulát is azonosított a felszínen, amelyeket eddig még nem mutattak ki üstökösökben, ezek a metil-izocianát, aceton, propionaldehid és acetamid. Fontos, hogy ezek a most kimutatott molekulák az élethez szükséges alapvető hozzávalók.