A magyar oktatás vezéralakja nagyot álmodott

A dicső elődre, gróf Ürményi Józsefre emlékeztek sok színnel.

Messze múltban történt, s lám, ma is hatással van a Váli-völgy e községének nagy napokat látott életére egy különleges, merészet álmodó magyar gróf tevékenysége. Az 1741-ben született Ürményi Józsefet bízta meg Mária Terézia osztrák császárnő és magyar királynő az első (!) közoktatási törvény megalkotásával, s megszületett a nevezetes Ratio Educationis. Máig használjuk ennek alapjait, s nem lehet eléggé hangsúlyozni fontosságát, mondták el az Ürményi József emlékére tartott konferencián a hétvégén az előadók. Mennyi hajcihő övezi a közoktatást napjainkban, s ehhez képest amikor szinte alig volt írástudó a köznép köreiben, megszületett az egyenlőségre törekvő alapoktatás koncepciója. Ez az oktatási törvény a falusi kisgyerekeknek is lehetőséget adott a tanulásra felekezetre és nemzetiségre tekintet nélkül, maga volt az ismeretlen demokratikus vívmány!

A váli temető mauzóleumában nyugszik Ürményi József és számos közvetlen rokona, Bechtold Tamás polgármester vezetésével koszorúzták meg sírhelyeiket. Ádám Zsuzsanna alpolgármester és Kovács Zoltán plébános köszöntötték a résztvevőket, mert a templomban idézték meg a kilencgyermekes gróf és hazafi emlékét. A váli katolikus templom a megye első, az ország kilencedik legnagyobb istenháza, egymillió téglából építtette a felvidéki eredetű magyar nemesi család sarja. A misényi hallgatóság előtt csupa izgalmas históriatöredék bomlott ki a hiteles dokumentumok nyomán a magyar Rousseau-nak is nevezett férfiú életéről.

Pruzsinszky Sándor jogász-történész könyvet írt a felvilágosodás nevezetes magyar alakjáról, ezúttal is elfeledett erényeiben idézte meg a grófot, aki éppen a Ratio Educationisért kapta jutalmul a királynőtől 1774-ben a „vaáli" birtokot. Ürményi meglátta, megszerette, s elhatározta, várost csinál belőle! Vál csakugyan aranykorát élte vagy száz évig Ürményi József idején, kiépült, járási székhely lett, 1781-ben mezővárosi rangot nyert, Ürményi pedig szédületes közigazgatási karriert futott be. Felsorolni is sok, mi milyen tiszteket viselt, többek között királyi ügyész, az országgyűlési alsóházi, később felsőházi elnöke, a királyi tábla elnöke, Nyitra kerület főispánja, Fejér vármegye főispánja volt. A reformkor előtti nemzedék vezéralakja, aki bár a monarchia és a királyság kereteiben élt s gondolkodott, mindig a magyarság érdekében cselekedett.

Történelmi tragédiája, hogy a Martinovics-féle összeesküvés idején királyi főügyészként ő folytatta le a vizsgálatot, s hozta meg tárgyalás útján a halálos ítéleteket. De ő volt az is, aki II. József szándékát elszabotálta, a király ugyanis meg akarta szüntetni a Szent István-i vármegyerendszert. Végül visszavonta elvetélt tervét, nem utolsó sorban Ürményinek köszönhetően is. A váli földesúr 1825-ben teljesen visszavonult, s hónapok múlva meg is halt. A család elszegényedett a sok adományozás miatt, a Dreherek birtokába került a kastély, a birtok, a szocializmusban pedig iskola működött a gyönyörű épületben.

A váli konferencián megjelent több Ürményi-leszármazott – Bajnok Lívia művészettörténész, a Forster központ munkatársa tárta a hallgatóság elé a szerteágazó, 380 tagot számláló családfa rajzát. Az egyik Ürményi-lány, az orvos Járányi Beáta kapta tőle ajándékba ezt a kuriózumot – a doktornő Válba is elhozta az édesanyja, Ürményi Emese által megőrzött címert, s könyveket. A konferencia végén levetítették Csókás Zsolt és Nagy Ernő rövid filmetüdjét Válról, s a tehetséges ifjú, Bácsy-Schwartz Zoltán hegedűművész szólaltatott meg Németh Zoltán zongorakíséretével, Kun Emese hegedűs közreműködésével Ürményi József-korabeli, varázsos zenét.