Hírek

2016.02.06. 10:46

A megosztás izgalma - a közösségi média a napjaink része

Sok ezer fotó, megosztás, kedvelés, poszt születik naponta a legnagyobb közösségi portálon. Vajon miért szeretik ennyire a felhasználók, s ha valaki elveti a jelenlétet a közösségi médiában, annak mi lehet az oka? Erre is kerestük a választ.

Bokros Judit

Van, aki utálja, van, aki kedveli (like), és van, aki szinte függ tőle. A közösségi média, elsősorban a Facebook létezése mára sok-sok ember napjait befolyásolja. Üzenetváltások, véleménycserék, jótékony célú kezdeményezések, jópofa játékok zajlanak az online térben, a fotók, szövegek megosztása mellett. Egyesek már nem tudják elképzelni e „helyszín” nélkül a napjaikat, mások legszívesebben megszüntetnék az egészet. Ezúttal egy szakértőt kérdeztünk a posztolás „lélektanáról”, arról, hogy miért érezzük fontosnak a jelenlétet, a megnyilvánulást a közösségi médiában.

Ujhelyi Adrienn, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar egyetemi adjunktusának fő kutatási területe a közösségi média pszichológiája.  Nemrég az egyik szakmai folyóiratban jelent meg tőle publikáció, amelyben a Facebook-ozók kitárulkozásának okát elemzi, és arról is ír, mire érdemes odafigyelni a posztok kapcsán. Tőle kérdeztük, mi ösztönözheti az embereket arra, hogy akár személyes információkat, képeket is közöljenek magukról, családjukról, bekapcsolódjanak egy-egy játékba? A szakember ezt így látja:

- Ha magukat a felhasználókat kérdeznénk erről, talán annyiféle választ adnának, ahányan vannak. Ami mégis összefoghatja a motivációkat, az a valahová kapcsolódás igénye. Ahogy a neve is jelzi, a közösségi média elsősorban szociális funkciókat elégít ki. Ezeken a platformokon jellemző módon az emberek nem ismeretlenekkel kapcsolódnak össze, hanem a saját szociális köreikkel. Az olyan típusú önfeltárás, amire a különféle kihívások kérik őket, közelebb hozza egymáshoz az embereket. Ez így volt, mióta világ a világ. És azt is figyelembe kell venni, hogy manapság megváltozott a privát és publikus szó jelentése, sokkal inkább összemosódik a kettő.

Ujhelyi Adrienn kutatási területe a közösségi média pszichológiája

Arról, meddig nevezhető úgymond normálisnak a kitárulkozás, Ujhelyi Adrienn így vélekedik:

- Nincs objektív mérce arra, mi a normális. Egy kutatásom résztvevői nagyon is eltérő válaszokat adtak arra, hogy mi számít „normálisnak”. Ráadásul nagyon sok olyan helyzeti tényező van, ami bárkiből előhozza a túlzott megosztót. Ilyet láttunk többször is a közelmúltban, a nagyobb tüntetések esetén, vagy néhány éve a márciusi hatalmas havazás miatt, de más, magánéleti esemény is motiválhat, például egy gyerek születése.Ebből kiindulva a Facebook-függőség fogalmát, jeleit is nehéz általánosságban meghatározni. A függőségeket amúgy sem mennyiségi kritériumokhoz kötik elsősorban, pszichológiai szempontból sokkal fontosabb, hogy a használat túllép-e egy olyan pontot, ahol az egyéb tevékenységek kárára megy – fogalmaz Ujhelyi Adrienn, akitől megkérdeztük: érdemes-e figyelni valamire a megosztások kapcsán, és mennyire kell óvatosnak lenni?A szakértő sok egyéb szempont mellett azt javasolja: hüvelykujj-szabályként abba gondoljunk bele, hogy ha személyesen állnának ott azok az emberek, akikkel megosztjuk a képeket, információkat, akkor is megtennénk-e, vagy belemondanánk-e például egy hangosbemondóba. Vállalnánk-e úgy is a véleményünket.

A közösségi média, elsősorban a Facebook kapcsán Ujhelyi Adrienn nem gondolja, hogy ez a tér – azon túl, hogy számítógépeken keresztül kommunikálunk -, mesterségesen generált lenne.

- Amikor online Facebook-ozunk, nagyon hasonló szociális tevékenységeket folytatunk, mint offline. Híreket olvasunk és elmondjuk a véleményünket, csevegünk az ismerőseinkkel, vagy nézzük, hogy mit csinálnak a barátaink. Lassan be kell látni, hogy nincs online és offline elkülönült valóság, a kettő teljesen összekapcsolódik. Ott is ugyanolyan emberek vagyunk, mint az úgynevezett valóságban.

Arról pedig, mit gondol az anti Facebook-ozókról, azokról, aki nincsenek fönt a portálon, és azt hangoztatják: utálják az egészet, a szakértő így nyilatkozott:

- Egy kutatásunk azt mutatta ki, hogy nagyon sokféle motiváció lehet a háttérben. Ami engem meglepett, hogy mennyi ember nevezte meg a félelmet ezek közül: félelmet attól, hogy az adatai rossz kézbe kerülnek, attól, hogy „rákattan”, és túl sok idejét emészti majd fel, és ez ronthatja munkahelyi teljesítményét vagy rossz hatással lenne kapcsolataira. És az is sokszor előkerült, hogy negatívan ítélik meg a facebook-ozókat, felszínes, másoktól túlságosan függő embernek látják őket, ezért nem csatlakoznak. Gyakran egyfajta büszkeség és/vagy lázadás érződött abban, hogy távol maradnak a FB-tól – osztotta meg tapasztalatait Ujhelyi Adrienn, aki a már említett szakcikkében arra is fölhívta azért a figyelmet: nem érdemes minden egyes mozzanatról, pillanatról beszámolni, mert ez akár ellenérzést is kiválthat a közösségből.

Megkérdeztem néhány felhasználó véleményét is, természetesen a portálon. Kallós-Mogyoródi Zsófia főleg mobiltelefonról Facebook-ozik, elsősorban azért, hogy megnézze az ismerősök új fényképeit. Sokakkal nincs ideje találkozni, más meg külföldön van - mondja. De híreket is olvas a megosztott cikkekben, s az üzenetküldésre, csevegésre hivatott messengert is használja.

Kallós Norbert ugyancsak a közösségi portálon keresztül tartja a kapcsolatot sok ismerőssel, baráttal. Mivel a tudományos cikkek is érdeklik, az ezeket közlő oldalakat is látogatja. A messengert magán-és munkabeszélgetésre egyaránt használja, napi szinten. Azt is hozzátette még: a Facebook megkönnyítheti például egy osztálytalálkozó szervezését is.

Márkus Hilda (középen) kedves barátnőivel készült a fotó, egy személyes köszöntés, születésnap alkalmával. Ez a fotó is fölkerült a Facebook-ra

Nem csupán a fiatalok és a közép korosztály van jelen a közösségi portálon. A fehérvári Márkus Hilda az idősebb felhasználók közé tartozik, mint megtudtuk tőle: már 10 éve internetezik. A Facebook-on napi szinten oszt meg fotókat, gondolatokat. Ám a virtuális tér mellett a személyes találkozások is fontosak számára, nagyokat kirándul, szórakozik barátaival, családjával. Ő úgy véli: idősebb korban is fontos aktívnak lenni.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!