Törvénytelenségek sorozata a Tóásó-ügyben

Az ENSZ után az Európai Parlament is felszólította Bolíviát a jogtalanul fogva tartott magyar elengedésére, hiszen a bolíviai törvények szerint is két éve szabadlábon kellene, hogy legyen.

Tóásó Előd a szomorú évfordulón azt mondta, nehezen viseli a bezártságot, kimerítette a küzdelem, a felesége jelenti számára a kapaszkodót. Furcsa kettősségről beszélt: annak ellenére, hogy képes bebizonyítani az igazát, teljes bizonytalanságban kell élnie. Fél, mert a bolíviai kormány lejárató kampányt folytat ellene a médiában és a hazugságok az unió hivatalaihoz is eljutnak. Öt év alatt a hetedik ügyvédjével kénytelen együtt dolgozni: volt, akit megfenyegettek, akadt, aki nem dolgozott úgy, ahogyan az elvárható lett volna. Mások félnek kockára tenni karrierjüket egy külföldiért. Az öt év alatt elhasználódott a teljes ügyészi gárda is. Hárman börtönben vannak korrupcióért, Marcelo Soza főügyész Brazíliába szökött, egykori asszisztense jelenleg Előd cellaszomszédja.

Telefonos kép a börtönből: feleségét két éve vette el Előd (Fotó: FMH-Archív)

Letartóztatták a kormányt képviselő ügyvédeket is, ráadásul a rajtaütés körülményei sem tisztázódtak. Tóásó vallomásában elmondta, élve látta Dwyert egy repülőtéren: 2010-ben Írország hivatalosan megküldte a boncolási jegyzőkönyvet Bolíviának, amelyben a szakértők kimondták, az írt kivégezték. Ugyanez történt Magyarosi Árpád esetében is a magyar boncolási jegyzőkönyv szerint.

Milyen lehetőségek maradtak? Várja az Amerika Közti Emberi Jogokkal foglalkozó bizottság határozatát. Ha ők kimondják, hogy voltak jogsértések az ügyében, az megnyithatja a lehetőségeket. De Morales bolíviai elnök politikája egyszerű: megkérdezi a partnereit, hogy litium-mezőt akarnak, vagy emberi jogokat? Magyarország megnyilatkozásai pozitívak, és sokan segítettek neki a saját területükön, de akadtak olyanok is, akik csak hátráltatták.