Kóber Károly alezredes: egyenes út vezetett a rendőrséghez

Kóber Károly alezredes: egyenes út vezetett a rendőrséghez

A 45 éves Kóber Károly rendőr alezredes, a Móri Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője, akit október 23-án Fejér megye közgyűlésének elnöke elismerésben részesített. A nyomozók vezetőjét ennek apropóján kérdeztük.

Arra a kérdésre, hogy hogyan és miért lett rendőr, az édesapjáról kezd beszélni. Mindig rendőr akart lenni, de valahogy ez soha nem adatott meg neki mondja elérzékenyült arccal az alezredes. Mivel ő sokat beszélt erről, nekem ezek után már egyenes út vezetett a rendőrséghez.

Mikor a sorkatonai szolgálatból leszerelt 21 évesen, egy rádióbeszélgetést hallgatva döntötte el, rendőr lesz. 1990-et írtunk. Így eredeti, gépszerelő lakatos karbantartó szakmájában mindössze csak két évet dolgozott. Miután bement a Móri Rendőrkapitányságra, hogy rendőr szeretne lenni, beiskolázták. Az egyenruhát egyből megszerette, a mai napig imádja, annak ellenére, hogy bűnügyi vezetőként civilben jár. Járőr voltam először, majd körzeti megbízott. Azon a móri vidéken, ahol gyerekként is éltem. Nagyon szerettem kmb-s lenni. Életem egyik legszebb korszaka volt.

- Ilyen rendészeti múlttal és egyenruha-szeretettel hogyan jött a bűnügyi terület?

- Eleinte, mint kmb-s találkoztam néhány kisebb súlyú bűncselekménnyel, amikben magam folytattam le az eljárásokat. Később pedig átcsábítottak. Átmentem, és ott ragadtam. Halász Imre nyugalmazott rendőr alezredes, akkori bűnügyi vezető volt az, aki megszerettette velem a bűnügyi munkát. Rengeteget tanultam tőle, szinte mindent, ami a nyomozásokat illeti. Ő a példaképem, a mai napig felnézek rá, és tartom vele a kapcsolatot.

Közben elvégezte a Rendőrtiszti Főiskolát, és egyre előrébb jutott a képzeletbeli ranglétrán. 2010-ben kinevezték a bűnügyi osztály vezetőjének. Azóta is ebben a beosztásban dolgozik. Mikor a nemrég elhunyt volt móri kapitány, Jakab Róbert rendőr alezredes megbetegedett, sok terhet levett a válláról, és helyettesítette. Február óta, hogy új vezetője van a rendőrkapitányságnak, több ideje jut a bűn-
ügyekre. Az osztályára nagyon büszke. A sokszor ideg-őrlő, kemény hajtásba szeret becsempészi némi humort, hiszen azt vallja, jókedv nélkül a munka sem megy olyan könnyen. A távirányítást nem szeretem. Általában ott vagyok, ahol a kollégáim.
Főleg egy nagyobb ügy nyomozásakor, vagy, ha egy sorozatbűncselekmény elkövetőit keressük.

- Melyik a legnagyobb élménye a közel negyed évszázad alatt?

- Nem tudnék ilyet kiemelni. Minden sikeresen felderített ügynek megvan a maga szépsége, katarzis élménye. Legjobban talán akkor tudok meghatódni persze nem látványosan, és csak ha már a kötelezettségeket letudtam mikor idős embereknek tudjuk visszaadni értékeiket, vagy évek során összekuporgatott pénzüket.

- Mi az, ami megviseli?

- Az, hogyha gyermek sérelmére követnek el brutális bűncselekményeket, vagy az áldozat időskorú.

- Legfőbb erénye?

- Talán az alázat, a türelem és a következetesség.

- Mit szólt a közelmúltban kapott elismeréshez?

- Nem gondoltam volna, hogy megjutalmaznak, hisz mindig olyan igazi megmondó embernek tartottam magam. Ami a szívemen, az a számon. Ugyanakkor próbálkozom diplomatikusan fogalmazni. Persze, nagyon örültem neki. Remélem, hogy az édesapám is büszke rám...