A sínekről tolatott vissza - Olvasónk szerint a mozdonyvezető nem lassított le eléggé

Múlt héten pénteken a lakosok egyszer csak arra lettek figyelmesek a várost átszelő vasútvonal egyetlen átjárójánál, hogy a jelzőlámpa nem működik, a sorompó tárva-nyitva, a vonatok mégis közlekednek a vonalon.

A probléma állítólag délután négy óra előtt pár perccel állt be és csak este fél hétkor sikerült megoldani.

– Ha hiba van, akkor a mentőket megszégyenítő gyorsasággal kéne elhárítaniuk azt, de ez valamiért túl lassúra sikerül – fogalmazott olvasónk, Balogh Gábor, aki a helyszínen meg is örökítette a történéseket telefonjával.

Állítja, míg tartott az üzemzavar többször átment a sorompón, volt olyan kocsi, amelyik a vágányról tolatott vissza a vonatot látva. Úgy fogalmaz: „Necces volt nézni is, mert a másik jármű rögtön mögötte állt."

A képet olvasónktól kaptuk. Őt is megdöbbentette a hiba. Fotó: Balogh Gábor

Megkerestük a MÁV-START Zrt.-t az esettel kapcsolatban, akik levelükben úgy nyilatkoztak, hogy a fényellenőrző jelfogó egyik érintkezőjén következett be szakadás, ami megakadályozta a sorompó vezérlését. A hibaelhárító szakemberek Adony állomásról érkeztek a helyszínre, körülbelül egy óra húsz perc volt a hibakeresési és hibajavítási idő, amely az átlagos hibaelhárítási időnek megfelel.

A vasúttársaság munkatársai azt is leszögezték, hogy a fél- és fénysorompók zavara esetén a hibás jelzést lekapcsolják (állomási jelzőkezeléssel vagy önműködően), és a félsorompók felnyílnak, hogy a meghibásodás ne okozzon tartós fennakadást és a keresztező közúton, ne alakuljanak ki nagyobb dugók. Amikor sorompóhibát észlelnek, akkor a mozdonyvezetőket is azonnal értesítik, így a vonatok a balesetek elkerülése érdekében lassabban, legfeljebb 15 kilométer/órás sebességgel közelítik meg az adott átjárót.

A vonat ilyenkor lépésben halad és kürtjelzést is ad, életveszélyes helyzet tehát nem keletkezik – magyarázták.

Ezzel szemben Balogh Gábor arról beszélt, egészen biztos benne, hogy negyed öt és háromnegyed öt között egyik vonat sem lassított le 15 kilométer/órára, mindegyik a megengedett sebesség felett haladt át az átjárón.

Persze utóbbit csak az átjárónál kihelyezett térfigyelőkamera felvétele alapján állapíthatják meg pontosan.

A MÁV-START Zrt. munkatársai arra is felhívták a figyelmet, a társaság kiemelt feladatának tekinti, hogy mindent megtegyen a vasúti átjárókban bekövetkező közlekedési balesetek megelőzése, illetve a balesetek számának csökkentése érdekében. Azzal együtt is, hogy az elmúlt öt évben az esetek többségében nem a vasúti infrastruktúra hiányosságai vezettek tragédiához, a balesetek több mint 99 százalékát a gépjárművezetők okozták.

Szerencsére, ez esetben nem történt baleset a meghibásodás alkalmával, de nem árt felfrissíteni az idevonatkozó KRESZ szabályokat, amelyek olykor akár életeket menthetnek.

Fontos tudni például, hogy a jelzőberendezés üzemzavara esetén a járművel a vasúti átjáróra csak úgy hajthatunk rá, ha a vasúti átjáró olyan kialakítású, amelyben a vasúti pálya mindkét irányban kellő távolságra belátható és a jármű vezetője meggyőződött arról, hogy az átjáró felé vasúti jármű nem közeledik. Utóbbihoz mindenképp meg kell állni az útburkolati jelzés előtt és ott körülnézni.