Tizenöt fogyatékosügyi szervezet segítette megérezni az esély lényegét Székesfehérváron

Mi lenne, ha nem látnék? Ha nem lenne kezem, lábam? Mi lenne, ha senki sem hallaná meg a hangomat? Megannyi kínzó, a fogyatékkal élőknek hétköznapi kérdés, amelyekre most az épek társadalma is választ kaphatott: tegnap a Fejér Megyei Család,

Esélyteremtési és Önkéntes Ház koordinálásával, 15 fogyatékosügyi szervezet részvételével szerveztek egész napos programsorozatot a Városház téren. Igazán sok mindent ki lehetett próbálni: a szájjal-lábbal festést, vakvezető kutyás közlekedést, a kerekesszékkel haladást. És egyben a többségi társadalom hozzáállását is megtapasztalhattuk: volt, aki bátran kérdezett, más messze elkerülte a fogyatékkal élő, az eseményen dolgozó önkénteseket. Pont úgy, mint az életben.

Pintér Dóra édesanyjával és kisfiával látogatott ki a programra. A pici ugyan még babakocsis, így segíteni nem tudott, csak érdeklődve figyelte, hogy kínlódik a mama a szájába adott ceruzával a Viktória Rehabilitációs Központ standjánál. A papíron kaparászó íróeszköz nyomán végül született egy kissé kriksz-kraksz napocska. Egyezményes szimbóluma a mindannyiunkra sütő égitestnek, de talán az összefogásnak, elfogadásnak is.

Nem csak szájjal rajzolás, lábbal festés is volt, sokan ki is próbálták. Az eredmény elgondolkodtató volt

- Nagyon nem volt könnyű sem ez, sem a lábbal festés - mesélte a fiatal anyuka. - Így, egy alkalommal még csak-csak megcsináltam, de el sem lehet képzelni, milyen lehet mindennap így élni.

Az Esélynapot azért szervezik meg immár másodszor (s a szándék szerint hagyományteremtően), hogy elősegítse a társadalmi integrációt, szemléletformálást és érzékenyítést, valamint bemutassa a fehérvári egyesületek szolgáltatásait és a fogyatékkal élők mindennapjait. A 10-17 óra között tartó program megnyitóján a napot koordináló Fejér Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház munkatársa, Braun Katalin minél sokszínűbb élményeket kívánt a résztvevőknek és érdeklődőknek egyaránt.

Kerekesszékes próbakör a Városház téren
Fotók: Koppán Viktor

Az információadás is kiemelt szerepet kap az Esélynapokon, a fogyatékosokat összefogó civil szervezetek ugyanis napi szinten találkoznak a problémával, a sok rendezvény dacára az emberek milyen keveset tudnak a sérült emberek gondjairól, életminőségéről.

A Pata és Mancs Terápiás és Oktatási Egyesület régóta közel van a gyerekekhez, hiszen három fehérvári iskola bevonásával többször szerveztek érzékenyítő foglalkozásokat gyerekeknek. Az Esélynapon Doba Borbála és a kutyus, Nita képviselte őket

A Frim Jakab Szakosított Képességfejlesztő Otthon munkatársai és lakói például kreatív foglalkozással készültek, barátságkarkötőt fonhattak velük az arra járó fehérváriak. Valamennyi egyesület népes standot állított e napra és szóróanyaggal, hasznos információkkal látták el az érdeklődőket, de volt közös jelnyelves éneklés is.