A Szent István-i értékrend tovább él - ünnepségek Székesfehérváron

– Augusztus 20-a ebben a városban nem egy letudni való ünnep, esetleg egy jó kis munkaszüneti nap, hanem egy igazi, nagybetűs esemény. Nálunk Szent István király emléknapja olyan időszak kiemelkedő pontja, amelyben egész korai történelmünkről, királyi nagyjainkról, kultúránkról, művészetünkről emlékezünk meg, melyben városunk polgárai úgy szórakoznak, hogy közben ismereteket szereznek, barátkoznak, nézelődnek, sokat mosolyognak, finomat esznek-isznak, örülnek az életnek, melyben különösen jó büszke fehérvárinak lenni – e szavakkal nyitotta meg Cser-Palkovics András, a megye székhelyének polgármestere augusztus 20-án az ünnepi közgyűlést a Városháza dísztermében. Ezt az alkalmat választotta a város vezetője arra is, hogy bejelentse: Szent István városa pályázni kíván a 2023. évi Európa Kulturális Fővárosa cím elnyeréséért. A döntés azért született meg, mert az augusztus 15-én zárult konzultáció során több mint háromezer-hétszáz fehérvári nyilvánította ki akaratát: a véleményt mondók 93 százaléka támogatta, hogy Székesfehérvár induljon el a pályázaton.

Az ünnepségek sorában Molnár Krisztián, a megyei közgyűlés elnöke a Nemzeti Emlékhelynél mondott beszédet:

– Európának, a vallásoknak megvannak a maguk közös ünnepei, melyek egybefűzik az emberiség nagyobb csoportjait. Ám minden népnek megvannak a saját ünnepei is, amelyek a nemzeti összetartozást, ha úgy tetszik, a mindenki mástól való különbözőséget hívatottak tükrözni. Augusztus 20-a Szent István király emléknapja is egy ilyen ünnep – a magyar önazonosságot jelenti. Ha a mából visszatekintünk az ő korára, láthatjuk mindazokat a dolgokat, melyeket fennmaradásunkért, államiságunkért tett. Láthatjuk seregeinket is, amelyek határainkat védték, láthatjuk a királyi, majd az országgyűlési törvényeket, melyek jogrendünket tartották, láthatjuk a szavakat és a tetteket, melyek mind egy célt szolgáltak – a magyarság fennmaradását és boldogulását a Kárpát-medencében – hangsúlyozta az elnök.

Spányi Antal megyéspüspök a Bazilikában megtartott szentmiséjén szintén a Szent István-i értékrendet hangsúlyozta, s elmondta: ahogy annak idején minden magyar összeszedte magát, amikor a király elé került, úgy nekünk is dolgunk, hogy összeszedjük magunkat, gondolatainkat, érzéseinket, s tegyünk rendet magunkban a Szent István-i értékrend szerint. A misét követően a főpásztor megáldotta az új kenyeret, mint a földi és az örök élet zálogát.

A Székesfehérvár Díszpolgára címmel három személyt tüntettek ki az ünnepi díszközgyűlésen:  Drahos Béla Liszt Ferenc-díjas fuvolaművész-karmestert, aki a  város kulturális életének meghatározó egyénisége: igényes karmesteri és menedzseri munkájának köszönhetően kezei alatt a zenekar jelentős szakmai fejlődésen ment keresztül és vált önálló intézménnyé, ezenkívül tanári pályája során számos fiatal tehetség kibontakozását segítette. Díszpolgári címet kapott   Ocskay Gábor, a hazai jégkorongsport élő legendája. Székesfehérváron ő tette le a jégkorongsport alapjait, jégkorongsport terén végzett négy évtizedes sportvezetői és -szervezői pályafutása alapján a magyarországi jégkorong-történelem legnagyobb alakja. Posztumusz Székesfehérvár Díszpolgára címmel tüntették ki Kovács Jenőt, Székesfehérvár közismert és szeretett, lokálpatrióta órásmesterét.  A mester negyven éven keresztül gondozta a város fontos óráit. A díjat Kovács Jenő fiai vették át az ünnepi közgyűlésen.  Pro Civitate díjat öt személy vehetett át: Bencze András lelkész, püspökhelyettes, Guseo András ideggyógyász, pszichiáter, a sclerosis multiplex és az autoimmun betegségek nemzetközileg is elismert kutatója, Horváth Lajos szemész főorvos, aki  57 éve dolgozik aktívan a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban, Kű Lajos, a müncheni olimpia ezüstérmese, majd a belgiumi labdarúgó Európa-bajnokság negyedik helyezettje, valamint  László István Székesfehérvár gazdaságának, iparának egyik legelismertebb, kimagasló teljesítményt nyújtó szereplője.

Tiszteletbeli Polgár címet kapott Keményné Koncz Ildikó, aki bankszakemberként több évtizede dolgozik az önkormányzatokkal, az önkormányzatokért. Tiszteletbeli Polgár címet kapott továbbá Jukka Vilén, aki Kemi Városháza hivatali vezetőjeként támogató munkájával hozzájárult ahhoz, hogy folyamatos a kulturális, a civil és a hivatalos kapcsolat a két város között.