A vasúti torony eddig állta a sarat

Na ne röhögtessetek már, kinek hiányzik ez az ormótlan beton? - kérdezi az egyik kommentelő. Akinek az ellentáborból ezt válaszolják: Nem feltétlenül a szépsége a lényeg. Akad, aki diadalittasan nyugtázza a torony bontásának hírét: Végre, győzött a józan ész! Egy toronypárti viszont így ír: Győzött a hülyeség, az Ezt akarom!

Sokféle véleményt olvashattunk, de azok vannak többen, akik kifejezetten sajnálják az 1954-ben épült különleges tornyot, sőt, egyenesen felháborítónak tartják, hogy lebontják: Ez tényleg az az ország, ahol tönkre kell tenni mindent, nehogy maradjon valami az utókornak - nyugtázza egyik olvasónk. Egy másik pedig megerősíti: Sajnos, akik megtehetik, hogy a világörökség részét képező budai várban miniszterelnöki erkélyt építenek, azoknak nem számít a fehérvári vasútállomás ipari emlékeként jelentős irányítótorony...

2012-ben mutattuk be a vasútállomás irányító tornyát: akkoriban kalauzunk, Szűcs János mutatta meg az 50-es évekből származó Integra biztosító berendezést, amely karbantartással évtizedeken át működött. Ez is vasúttörténeti emlék, de szerencsére legalább ez nem lesz az enyészeté. A NIF tegnap kérdésünkre azt válaszolta, hogy a berendezés a Közlekedési Múzeum gyűjteményébe kerül

Persze, vitáznak is lapunk internetes felületén az olvasók. Van, aki úgy gondolja, a modernizáció útjában van a torony, természetes, hogy le kell bontani. Más amellett érvel, hogy a modernizáció nem zárja ki, hogy megtartsanak egy régi építményt. Továbbra is szolgálhatna forgalomirányító központként, persze, felújítva, helyet adva az új berendezéseknek, ahogy eddig.

Voltaképpen évek óta pontosan ez a vita tárgya. Lapunk 2012-ben mutatta be először az unikális állítóközpontot, Szűcs János vasutas jóvoltából. Ő magánszorgalomból kutatta a torony történetét. Hiszen hasonló csak Olaszországban van. Kiderült, hogy a vágányok fölé emelt vasbeton épület ablakából mindent látni. Ez pedig akkor sem hátrány, ha számítógépek vezérelnek mindent.

A torony egy ideig műemléki védettséget élvezett, 2011-ben azonban a védettséget feloldották, a vasút modernizációjának tervezésekor pedig nem számoltak vele. Hiába igyekezett felhívni a figyelmet a különleges értékre a neves városvédő építész, Csutiné Schleer Erzsébet is. Ő volt az, aki kinyomozta, hogy az épület tervezője az Ybl-díjas Rimanóczy Gyula, aki valószínűleg egy olaszországi tanulmányút hatására helyezte az épületet a vágányok fölé. Ez a szokatlan megoldás adja az épület különlegességét. Amikor kiderült, hogy a fehérvári vasútállomás és vasúti csomópont átépítéséért felelős Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. hajthatatlan, nem akar módosítani a terveken, Csutiné Schleer Erzsébet is minden követ megmozgatott: levélben kérte magas rangú államférfiak, országgyűlési képviselők segítségét. Sajnos, eredménytelenül.

- Reménykedtem, hiszen Fehérváron volt már rá példa, hogy a közfelháborodás miatt sikerült megmenteni egy értékes épületet - mondta Csutiné Erzsébet. - Azt gondoltam, ha a Rimanóczy-torony megmarad, még arra is lehet esély, hogy Fehérvár másodszor is megkapja az Európa Nostra-díjat. Én legalábbis minden követ megmozgattam volna, hogy ez újra sikerüljön.

Muszáj lebontani. Mert az örökségvédelemmel foglalkozó Forster központ szakemberei még a végén tényleg beváltják az ígéretüket, és májusban végre újra elindul a nyilvántartási eljárás. Azaz megvizsgálják: műemlék-e az épület? A torony bontását már többször elhalasztották, de épp ezért már nem várhatnak vele. El kell tüntetni, mint valami bűnjelet. Ha nincs torony, nincs mit védetté nyilvánítani. Alakulhatott volna másképpen is. Néhány éve, amikor először szóltunk, még lehetett volna módosítani a terveken. A modernizáció ugyanis nem jár feltétlenül értékek lerombolásával. Legalábbis Európa más, boldogabb vidékein.