Hírek

2015.10.08. 15:04

Aki egymaga volt az egész cimbalomszak

Pákozd - A három honi cimbalomkészítő- és javító egyikével, Horváth Gáborral, egy iparilag lepukkant, s éppen ezért kellően romantikus budafoki gyártelepen találkoztunk. A fiatalember és tevékenysége kinőtte a pákozdi lakást, műhelyt, így Gábor – restaurátor üzlettársával-barátjával – beköltözött egy volt orgonajavító helyiségébe. De hogyan kell cimbalmot csinálni? És ki tud ma itt cimbalmozni?

Kocsis Noémi

Fotó: Molnár Artúr

E kérdések megválaszolása előtt térjünk vissza kicsit Pákozdra, ahonnan Gábor minden munkanap reggelén a budafoki műhelybe indul. Lovagiasan szinte cimbalomnagyhatalomnak is kinevezhetnénk a Fejér megyei falut, tekintve, hogy a közeli s távoli környék egyik legjobb cimbalomjátékosa, Szabó Dániel is itt élt sokáig. Gábor pedig arról mesélt nekünk, hogyan lesz egy „majdnem” zongorista kisfiúból egy másik húsor hangszer avatott mestere?

– Az akkor túlterhelt fehérvári zeneiskolai zongoratanszak és a zongora helyett kellett valamilyen más hangszert választanom, bekísértek egy szobába és ott volt egy citera, egy hegedű és egy cimbalom. Fehérváron Petrovics Tamástól kezdett tanulni. Manapság is játszik, de bevallása szerint nem profi zenész, mondhatnánk úgyis, a szoftvert félretette a hardver kedvéért, hiszen a Zeneakadémián már hangszerésznek tanult, egy nem túl népes csapatban. Konkrétan Horváth Gábor egyedül volt a cimbalomszak. A cimbalom ázsiai eredetű, az egyik nézet szerint a népvándorlásokkal terjedt el Európa-szerte, láb nélküli változatát, a psaltériumot előszeretettel használták a főúri udvaroknál. A hangszer fejlődésének fontos állomása volt például az egységes húrkiosztás megalkotása. A cimbalom mai, korszerű formáját a széles körben megszokott, lengyel mintából magyar szakemberek alakították ki. Gábor saját cimbalma volt a vizsgamunkája. Akkoriban egy Opel-lal járt zenélni, így akkorára készítette a vizsgaremeket, amekkora a kocsi csomagtartója volt. Klasszikus esetben az alja és a rezonáns rész lucfenyőből készül, de manapság használnak rétegelt lemezt, a tőkéhez bükköt, a húrtartó lábakhoz jávorfenyőt is. Egy mai készítésű cimbalom úgy száz év alatt „fárad el”, így bőven átörökíthető még az unokáknak is. Gábor manapság is játszik Fehérváron, a négytagú Barátok zenekarral népzenét muzsikálnak, például a Táncházban. Fehérvári tanulóévei alatt sokfelé eljutott a népzenei szak tagjaival, manapság azonban leginkább a műhelyben lehet megtalálni, egy-egy készülő hangszer mellett. Hol Romániából, hol Párizsból keresi meg valaki, főleg zenészek, találjon nekik felújítandó, megfelelő cimbalmot. Az ugyanis biztos, hogy egy-kettőre nem megy ki a divatból.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!