Hírek

2015.11.28. 20:19

Akivel nincs gond, arra figyelj!

SZÉKESFEHÉRVÁR - A problémás serdülő a normális, arra kell figyelni leginkább, akivel nincs gond – az elgondolkodtató megállapítást Matusz Hugó előadásában hallottuk a Motiváció című ciszterci pedagóguskonferencián. A fiatal bencés szerzetes pszichológia szakos hallgatóként azt kutatta, van-e a mai fiataloknak példaképe, s ha van, mi alapján választanak maguknak.

J. Mező Éva

Matusz Hugó szakdolgozatát a példaképek és a serdülők kapcsolatáról készítette 2013- ban. A pannonhalmi gimnáziumban, a fehérvári ciszterci gimnáziumban és néhány budapesti fiatal körében gyűjtött adatokat. Mindenekelőtt arra keresett választ, mit jelent a példakép a serdülő számára? Előadásában arról beszélt pedagógus hallgatóinak, hogy nem elavult ma sem a fiatalok körében a példaképválasztás. Kötéltáncoshoz hasonlította a serdülőket, akik sok vihar, elbizonytalanodás közepette teszik meg útjukat egyik partról a másikra. Biztonságot keresve tekintetüket egy távoli pontra szegezik, ami stabilitást ad számukra. Ez a biztos pont a fiatalok számára a példakép, amibe bele tudnak kapaszkodni, erőt meríteni a következő lépéshez.

– Mi ez a két part? Két különböző világ – folytatta a fiatal bencés szerzetes. A serdülő a gyerekkorból jut el az érett felnőttkorba, ami nagy küzdelemmel, kihívással jár. Három területen vár komoly változás erre a korosztályra. Mindenekelőtt függetlenedniük kell saját családjuktól. A család ezt fájdalmasan élheti meg, hiszen gyermekük, aki eddig a családba kapaszkodott, egyre többet lóg a barátaival és egyre kevésbé kéri ki szülei tanácsát. Fontosabb lesz a kortárs csoport, mint a család. Az érzelemszabályozás is fontos érésen megy keresztül ebben a korban, nagy kilengéseket tapasztalnak meg a szülők. Az a fiatal azonban, aki ezen az érzelmi függetlenedésen nem megy keresztül, gazdag érzelemvilággal nem fog rendelkezni, élete végéig függ családjától.

Matusz Hugó: a kamaszok sokszor élnek át érzelmi válságokat Fotó: Koppán Viktor

A nemi szerep kialakulása is erre a korra tevődik. A család ártatlan kisgyermekéből családot alapító felnőtt válik. Sokszor élnek át közben válságot, ami kihat környezetükre, tanulmányi előmenetelükre is. És végül, ami szintén felelősségteljes változás, az az, hogy a serdülőkor végén a fiatalok egy társadalmi szerepet is magukévá tesznek. Ki vagyok én, miért vagyok a világban? – ez a kérdéssorozat jellemzi ezt a korszakot. A bencés szerzetes, aki sokat beszélget fiatalokkal, úgy látja: a mai fiatalok előtt ezen a területen van a legnagyobb kihívás. Megtalálni azt a társadalmi szerepet, amit jó szívvel vállalnak úgy, hogy az identitásuk nem sérül meg. Tapasztalata szerint ehhez kell nekik a biztos pont, a példakép. Azt is tapasztalja ugyanakkor, hogy a serdülőknek nem egy példakép határozza meg életüket. Gyakran cserélik őket és rendszerint a kiválasztott személyek részletekben jelennek meg előttük. Az én identitás megszilárdításában segíti őket. Az  ideális ént alakítják segítségükkel, akit kipróbálhatnak, beépíthetnek életükbe. Túlzás lenne azt várni, hogy egyetlen személy testesítse meg elvárásaikat. Fontos ez a változás. Egyáltalán nem baj, ha cserélgetik őket. Matusz Hugó rendkívül  fontos tanácsot adott a konferencia pedagógus résztvevőinek, amit érdemes megszívlelni minden szülőnek is, hogy megértsék a „kezelhetetlennek” tűnő korosztályt.

Azt mondta: tiszteljék a változást. Tartsák mindig szem előtt, hogy a nagy változások közepette ebben az időszakban belül milyen hatalmas küzdelmeket vívnak a fiatalok. Ennek elfogadására személyes történetet is említett. Kutatása során találkozott egy rendkívül problematikus fiúval, akit osztályfőnöke ki akart rúgatni az iskolából. Ahogy azonban el kezdtek beszélgetni, meglepődve tapasztalta, hogy a fiú problémáinak okát milyen pontosan fogalmazza meg. Édesanyja egyedül nevelte őt és a leterhelt asszony érzelmileg csak akkor közeledett felé, amikor ittasan ment haza. Kizárólag ezek voltak számára azok az alkalmak, amikor leült vele anyja és beszélgettek. Elmondása szerint ilyenkor élte azt meg, hogy családja van.  Hogy foglalkoznak vele.

– Amikor diákok között dolgozunk, hajlamosak vagyunk arra, hogy egy dimenzióban lássuk a problémát – folytatta történetét Matusz Hugó. – Csak azt vesszük észre, ami nagyon előre tolakodik, márpedig a fiú esetében is látható volt, hogy a probléma csak tünet. Lehet, hogy a probléma mögött nagy gazdagság rejlik és jóllehet nehéz az iskolai közegben arra időt találni, hogy ezt kibontsuk, de érdemes. Arra biztatlak benneteket, hogy keressétek a probléma mögött a gazdagságot, merthogy az a fiatal, aki problémás, az a normális. Akivel nincs gond, arra figyeljetek jobban! A serdülés alapvetően problémás folyamat. Tekergünk az úton, letérünk az ösvényről, megütjük a bokánkat is, de ebből tanulunk. A jó gyerekekkel épp az a gond, hogy nem próbálnak ki új dolgokat. Megragadnak a családjuk értékeiben és nem lépik át azt a határt, amiben kialakulnak a sajátjaik – adta át története kapcsán a személyes érzékenységet hallgatóinak Matusz Hugó.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!