Albérlő kontra tulaj: ki mit tehet?

Már a legelején érdemes leszögezni: lakásbérleti szerződést 2006 áprilisa óta érvényesen csak írásban lehet megkötni, szemben az eddigi, szóbeli megállapodásokkal.

A verbálisan megkötött üzleteknél ugyanis az albérlőt és a tulajdonost egyaránt védő törvényi szabályozások nem érvényesülhetnek - legyen az a bérelt lakás leélésével vagy egy tűz keletkezésével kapcsolatos probléma. Természetesen az írásbeli szerződésnek is vannak minimális tartalmi követelményei. A megállapodásban fel kell tüntetni a bérbeadó és a bérlő nevét, adatait, a szóban forgó lakás - esetleg lakrész, családi ház, nyaraló - adatait, a havi bérleti díjat, a fizetés napját, illetve azt, hogy a bérlet mely időpontig bérelhető, vagy hogy határozatlan időre szól.

A lakásbérleti szerződés egy olyan szerződéstípus, melyet a jogszabályban igencsak részletesen tárgyalnak: - A főbb szabályokat a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény), a részletszabályokat külön törvény tartalmazza - árulta el megkeresésünkre Sasvári Péter, a Székesfehérvári Törvényszék Polgári, Gazdasági, Közigazgatási és Munkaügyi Kollégium kollégiumvezetője.

Azt, hogy a bérlő mennyire éli le a lakást, többféle módon ellenőrizhetjük: - A bérlőt a szerződésben meghatározott gyakorisággal, de évente legalább egyszer ellenőrizheti a tulajdonos - mondja Sasvári Péter, aki arra is kitér, hogy ez az ellenőrzés szükségtelenül nem zavarhatja a bérlőt, nem lehet zaklató, rajtaütésszerű, sőt, alapvetően előzetes bejelentés alapján történhet. - Mindkét fél számára megnyugtató megoldás lehet, ha a szerződésben előre meghatározzák a bérleti díj és a rezsi kifizetésének napját azzal, hogy azt a lakásban veszi át a tulajdonos. Ilyenkor a bérbeadó egyúttal meggyőződhet arról is, hogy a bérlő megfelelően használja a lakást - emeli ki a vezető, aki a lakás felújításával, karbantartásával kapcsolatban elárulta: - Ha a szerződésben a felek másként nem állapodnak meg, akkor a lakás burkolatai (padlólap, csempe, szőnyegpadló, parketta), az ajtók, ablakok és a lakásberendezések (gáztűzhely, páraelszívó, beépített bútor, bojler, konvektor, fürdőkád, mosdókagyló, redőny, reluxa) karbantartásának, felújításának (festés-mázolás, javítás) költsége a bérlőt, a pótlás és csere a bérbeadót terheli. A szerződés megszűnésekor a bérlőnek rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, gyakorlatilag kifestve, költözhetően kell a lakást visszaadnia. Ha azt lelakja, károsítja, tönkreteszi, a tulajdonos a helyreállítási költségeket kártérítésként követelheti: egymillió forint alatt közjegyzőnél fizetési meghagyásos eljárást indíthat.

Tűz esetén, ha a károkozó személye ismert, kártérítés követelhető tőle. Károkozó hiányában, például villámcsapás vagy öngyulladás esetén a tulajdonosnak kell a kárt viselnie. A kockázat biztosítással mérsékelhető, amely elsősorban a tulajdonost terheli.
- A bérlő a saját dolgaira köthet biztosítást, ennek a díját értelemszerűen már neki kell fizetnie - mondja a szakértő.

A határozatlan idejű szerződést a hónap tizenötödik napjáig, a következő hónap végére szólóan mondhatja fel a tulajdonos és a bérlő is.

A legalább másfél hónapos felmondási idő arra szolgál, hogy ezalatt a bérlő új lakást találhasson magának, a bérbeadó pedig új bérlőt kereshessen. Ha a bérlő a szerződés megszűnésekor nem hajlandó kiköltözni, határozott idejű szerződésnél a lejáratot követő hatvan napon belül a bérbeadó végrehajtás elrendelését is kérheti a bíróságtól.