Állatkínzás vagy sem az élő csali állat?

Helyes japán kakas vagy tyúk kapirgál az Aszal-völgyi árok élvefogó csapdájában. A törtfehér tollú kis állatot az Alba Regia Vadásztársaság helyezte ki. Olvasónk számára ez a módszer állatkínzásnak tűnik s a kakas jobb sorsra érdemes. Ahogy jelezte, a helyi állatvédőrségnek is jelezte az esetet, de nem történt semmi. Az igazság az, hogy valószínűleg nem is történhetne, mivel az ilyen típusú élőcsapda üzemetetése teljesen szabályos.

Enyed József, az Alba Regia Vadásztársaság elnöke és az „aktuális" csali, a japán kakas. Fotó: A szerző

- Azért van szükség erre a csapdára, mert a 2010-es árvíz idején, amikor a víz miatt a róka kiszorult az életteréről, az emberek udvaraiban keresett magának élelmet. Ennek persze nem örültek az ott lakók, s így próbáltuk meg távol tartani a ragadozókat az emberek állataitól – kezdte a történetet Enyed József, a vadásztársaság vezetője, aki hangsúlyozta azt is: az élőcsapdához – amelynek a hivatalos neve egyébként szelektív dúvadfogó csapda, amelyet egyébként vadászati és természetvédelmi szakemberek alakítottak ki. A rekesz alsó része teljesen elkülönül a felsőtől, ahová a ragadozó bejut, s még csak esély sincs rá, hogy a róka elkapja az alul kapirgáló „áldozatot". Olvasónk azonban úgy véli: „a szerencsétlen állat ki sem tud egyenesedni...", s ez okozhatja az ő kínjait.

- A rekesz alsó része 20 centi magas. Nem véletlen, hogy japán kakast vagy tyúkot használunk a befogáshoz, mivel azok picik. A csaliállat abszolút védelem alatt áll és 2-3 naponta kap élelmet, vizet, cseréljük is őket – reagált a felvetésre a vadásztársaság vezetője, aki szerint még ki is tud egyenesedni a madár, ha akar, persze szaladgálni a csapdában nincs lehetősége.

Egy másik meglátás szerint „az is rémes, hogy az értékes löszgyepeken ronda szórókat létesítenek, ahol a növényzet garantáltan kipusztul". Enyed szerint azonban ez nem így van.

- Mi is az állatot védjük, szennyezett anyaggal nem etetünk, mert elpusztul, megbetegedik. Szemes kukoricát és tisztított, kezelt búzát vásárolunk és csak a fedett etetők alá szórjuk. Egyébként valóban belemosná a földbe az eső, amely káros. Éppen ezért a földre csak csöves kukoricát szórunk, amellyel ilyen probléma nem fordulhat elő – mondta a vadász, aki jóindulattal hozzátette: szívesen elmagyarázzák bárkinek a munkájukat, nem várják el senkitől, hogy értsen a vadgazdálkodáshoz. – Vadász- és természetvédelmi területen csak komoly törvények mellett lehet tevékenykedni, s ezeket mi is mindig betartjuk – tette hozzá.